Itt a legördülő menüpontokban próbáljuk összegyűjteni a témához kapcsolódó adatokat, gondolatokat. Az összes írásunkat a „Cikkek„-nél tekintheti meg. Ha javaslata, kritikája van, kérjük küldje el az emailcímünkre! Mi is igyekszünk frissíteni, aktualizálni a kérdéshez kapcsolódó anyagokat.

* 2022. 03. 31. * szerző: MJB *

Hogy az „oltások működnek”-e, az két feltételhez kötött: hatékonyak és biztonságosak. A hatékonyságról viszonylag sok szó folyik, a biztonságosságról kevesebb. Eleinte még akár szakértők is el tudták intézni annyival a kérdést, hogy „nulla halálos áldozatot követelnek az oltások”, de azért hamarosan a reálisabb nézet nyert teret: „a vakcinák mellékhatásainak mennyisége „elenyésző” a Covid19 által okozott károkhoz képest”. A cikk ezzel a kérdéssel fog foglalkozni: tényleg „elenyészőek”? Azt fogjuk megnézni, körülbelül mit tudunk a vakcina-áldozatok mennyiségéről, és ez hogyan viszonyul a Covid19 áldozatok számához.

ELŐZETES: a helyzet komolyságához képest megdöbbentő hiányosságok vannak az oltások biztonságosságának ellenőrzése terén. Ezen hiányosságok sajnos arra mutatnak: nem tudjuk, hogy az oltások működnek-e. Hiszen az nem megállapítható a „biztonságosság” egyértelmű ismerete nélkül.

HIÁNYOSSÁG 1. – A korosztályok egybemosása

Az egyik alapvető gond, hogy a Covid19 betegség eléggé korspecifikus, egy idősebb például több ezerszer veszélyeztetettebb lehet, mint egy 18 év alatti.

(Kanada, két évnyi Covid19-hez köthető halálozás, korosztályonként. Forrás: canada.ca. 20 év alattiak, zömében oltatlanok: 34 áldozat. 80 év felettiek, átoltottság 97 %: 22.231 áldozat.)

Ezzel szemben a vakcinák viszonylag hasonlóan működnek a különböző korosztályokban, legalábbis úgy tűnik nincsenek nagy léptékű különbségek a mellékhatások terén sem. Az 5-11 évesek körében pl. „az oltási reakciók teljesen megegyeznek az idősebb gyerekek, illetve a felnőttek esetében tapasztalható mellékhatásokkal.” (index.hu)

(Kanada, bejelentett vakcina mellékhatások száma, korosztályonként. Forrás: canada.ca)

Ez a különbség a Covid19 és a vakcinák között azért fontos, mert a biztonságosság megítélése egy kicsit érzéketlen, matematikai összehasonlításon alapul: akkor jó az oltás, ha kevesebb embert öl meg, mint a betegség. Szemmel láthatóan a Covid19 esetében ez egy korspecifikus kérdés. Azaz előfordulhat, hogy ugyanaz a vakcina „biztonságos” egy idősnek, de „veszélyes” egy fiatalnak. Muszáj korosztályonként összehasonlítani a Covid19-től és az oltástól elhunytak számát.

Ennek első lépése a legkönnyebb: viszonylag sok adatunk van a Covid19 áldozatokról. Nézzük meg, hogy a vakcinahatékonyság időtartamán belül (ez kb. 4 hónap, ez után újra kell oltakozni, ezért jelen esetben ezt az időtartamot érdemes vizsgálnunk) mik voltak az oltatlan fiatalok halálozási esélyei a járványtól:

ANGLIA – 18 év alattiak – 0,00035 %   (~14,5 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~52 fő Covid19 áldozat.)

KANADA – 20 év alattiak – 0,00011 %   (~8 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~9 fő Covid19 áldozat.)

USA – 18 év alattiak – 0,000311 %   (~74 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~230 fő Covid19 áldozat.)

Van egy kis szórás a számokban, de a léptékét nagyjából érzékelhetjük. Bár ezek a számok túlzóak (vannak benne olyanok, akik „Covid19-cel”, és nem „Covid19 miatt” kerültek oda), és még így is túl általánosak (a kisgyerekeknél még kisebbek ezek a számok), de van egy nagy előnyük: nem elméletek és kísérletek eredményei, hanem a megtörtént valóságon alapulnak. Most mondjuk azt, kis túlzással, „oltáspárti” szemlélettel, hogy a fiatalabb korosztályokban a Covid19 halálozási esélye: 0,0004 %. Ezt kell összehasonlítanunk a vakcinák halálozási arányával.

Ami mennyi lehet? Honnan derülhet ki? A klinikai tesztekből esetleg?

HIÁNYOSSÁG 2. – A klinikai tesztek használhatatlansága

A vakcina-gyártó cég a klinikai tesztek során néhány ezer embert beolt, és megvizsgálja, hogyan hat rájuk a saját terméke. Nagy előny, hogy az eseteket, még ha „elfogulatlanságról” nem is beszélhetünk, de aktívan követik, van kontroll csoport, gyógyszerügynökségek ellenőrzik a jelentéseket, stb. Viszont szinte kizárólag a „hatékonyságot” tudják így megfigyelni, a „biztonságosságot” nem nagyon. Ennek egyszerű matematikai oka van: a vizsgált esetszám túl kicsi.

A legnagyobb létszámú klinikai teszt a Pfizer-BioNTech nevéhez fűződik: 2020-ban majdnem 22.000, 16 éven felüli embert oltottak be, de korosztályokra bontva ez is csupán néhány ezer fő. Ahogy a fenti példán láttuk, a fiatalok közt a Covid19 halálozási aránya ~0,0004 %. Ez azt jelenti, hogy 250.000 emberből egy. Hogy egy klinikai tesztből kiderüljön a 18 év alatti korosztály számára az oltás biztonságossága, ahhoz minimum ennyi embert, 250.000-et kéne beoltani, mindenféle „végzetes” mellékhatás nélkül. Ebből fakad az a paradoxon, hogy ezekben a korcsoportokban a klinikai tesztekből csak az oltás „veszélyessége” derülhet ki. Ha tehát ilyen híreket olvasunk:

„A Moderna vizsgálatában 4 753 gyerek vett részt, a mellékhatások többsége enyhe vagy közepes súlyosságú volt – közölte a vállalat”

(forrás: telex.hu, 2021. 10. 25.)

akkor tudnunk kell: ebből nem derülhet ki, hogy az oltás biztonságos-e.

A klinikai tesztek „átláthatósága” sem hibátlan sajnos. A teljes dokumentációkat nem szívesen adják ki a cégek, a Pfizertől is ki kellett perelni, és 2022. szeptemberére apránként ki is adják majd őket.

A klinikai tesztekből tehát nem tudjuk meg, hogy mi az oltások halálozási esélye.

HIÁNYOSSÁG 3. – A nem kívánt mellékhatások bejelentése

Mindenhol gyűjtik szépen az önkéntes alapon bejelentett oltás mellékhatásokat. Néhol nyilvánosak ezek az adatok (pl.: UK, EU, CA), néhol nem (pl.: Magyarországon 3 éve nem adják ki az éves beszámolót.). Sajnos az a helyzet, hogy a nyilvánosak is használhatatlanok. Hiába tudjuk meg, hogy a bejelentett oltásáldozatok száma alapján a vakcinák halálozási esélye ~0,0024 %-os (eszerint a fiatalok esetében 6-szor több embert öl meg a vakcina mint a Covid19.)

(Bejelentett mellékhatások, EU: csak a Pfizernek, csak a „General disorders and administration site conditions” területen. 2022. 03. 24-én: 5.442 halálos eset, 125.828 maradandó sérülés. Forrás: adrreports.eu)

Ezek az adatok és ábrák igazából semmitmondóak maradnak, mert mint az adatszolgáltatók több helyen kiemelik: a bejelentett esetek nem biztos, hogy ténylegesen a vakcinához köthetőek. Ez igaz. Mit kéne tehát tennünk, hogy az igazságot megismerjük, és kiderüljön: a vakcina biztonságos?

• Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz már több mint egy éve oltunk) ki kell deríteni, hogy a bejelentett mellékhatások mekkora része köthető valóban az oltáshoz. Szégyen ez a lassúság, érthetetlen ez a hanyagság egy ilyen kulcskérdés esetében.

A „hivatalos beszámolók a vakcina mellékhatásokról” általában nem számolják ki ezt. Kivétel Németország, ott megvizsgálták, hogy a bejelentett eseteknél 100-ból csupán 4 köthető valóban a vakcinákhoz. Alátámasztott kapcsolatot találni bizonyosan nehézkes. Ha a 100 bejelentett halálozásból 25 valóban az oltás napján történik, akkor esélyes, hogy a német szám nagyon is alulbecsült. Mindenesetre aszerint az oltások halálozási aránya ~0,00005 %, most maradjunk ennél az „oltáspárti” számnál. De még most se dőlhetünk hátra, tovább kell menni, és ezt sajnos már a németek se tették meg:

• Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz már 11 milliárd dózist beadtunk) ki kell deríteni, hogy a „bejelentett gyanús esetek” mekkora töredékét képezik a „valóságban megtörtént gyanús esetek”-nek. Nem tudjuk. Szégyen, hogy ezt a hiányosságot még csak meg sem említik a mellékhatások adatainak bemutatásakor, érthetetlen ez az elfogult szemlélet.

A bejelentett esetek töredékei a valóságban megtörténteknek, ez ennek a módszernek az egyik fő gyengesége (underreporting). Emiatt zajlik évek óta nemzetközi kampány, hisz általában is jó lenne minél tisztábban látnunk ezügyben: a gyógyszer mellékhatások meglepően komoly helyen állnak a halálozási okok között. A bejelentési kedv pedig országonként változó, de sehol se 100 %-os. A szakma hajlandósága valószínűleg eleve nem túl nagy, (0,5 %? 1-13%? 20 %? 10-50%?), de még az is csökkenhetett jelen esetben, akár a leterheltségtől, akár az elfogultságtól. Ahogy a legátfogóbb magyar vakcinahatékonysági kutatás is megjegyzi: ez utóbbi már olyan tényező lett, amivel a Covid19 esetében számolni kell.

„…cases could also be diagnosed based on clinical symptoms, which might have resulted in differential misclassification, somewhat overestimating vaccine efficacy because a physician could have been less likely to diagnose COVID-19 knowing a person was vaccinated” ~ „lehetséges, hogy a vakcinahatékonyság eredményei túlbecsültek, hiszen az orvosokkal előfordulhat hogy az oltottak esetében kevésbé hajlamosak Covid19-et diagnosztizálni.”

(Cikkünk a kutatásról: itt. Forrás: clinicalmicrobiologyandinfection.com)

Szerencsére a „mellékhatások bejelentése” nem az egyetlen esély, hogy kiderüljenek a pontosabb esetszámok. Németország egyik legnagyobb biztosítótársasága a saját zsebén érzi, hány embert kellett kórházban ápolni oltás miatt. Írt is egy nyílt levelet a hatóságoknak: a hivatalosan közölt bejelentett számok kevesebb, mint a tizedét takarhatják a megtörtént eseteknek.

• Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz az emberiség 65 %-a már megkapta a vakcinát) korosztályokra bontva, standardizálva, minden lehetséges módon össze kell hasonlítanunk pl. a fenti két pont alapján közelítőleg, de azért kiderített oltásáldozatok mennyiségét a Covid19 áldozatokéval. Szégyen, hogy nincsenek garmadával ezzel kapcsolatos kutatások, ellenőrzések, metaanalízisek, stb. Érthetetlen ez a tudományos közömbösség.

*

ÖSSZEGZÉS

1. A hivatalos szervek a vakcinák biztonságának vizsgálatakor, még ha jószándékból is, de elfogultak. Ez káros, járványügyileg is, és csökkenti a tudomány hitelességét.
2. A betegséggel kapcsolatos korlátozó intézkedések a különböző korosztályokban másképpen felelnek meg a „szükséges és arányos” kritériumnak.
3. A „korosztály-független oltási igazolványok” rendszere egy ennyire „korosztály-specifikus” betegség esetében több mint kérdéses. De általában véve is: alapjogaink (pl.: utazás, munka, méltóság) korlátozása társadalmilag bonyolultabb választ kíván annál, mint hogy a „vakcinák hatékonyak és punktum”.
4. Amíg az oltásáldozatok számát alulbecsüljük (vagy egyáltalán: ki se számoljuk pontosan), addig a Covid19 áldozatok számát túlbecsüljük (itt a bizonytalan esetek is automatikusan bekerülnek a statisztikákba). Egyértelmű: összehasonlíthatatlan a két szám.

Azaz: nem tudjuk megállapítani a biztonságosságot.

Azaz: nem tudjuk, hogy az oltás működik-e.

 *   *   *

* 2022. 03. 31. * szerző: MJB *

Több mint két év járvány után, több mint egy év oltás után se a Covid19-, se az oltásáldozatok pontos számát nem ismerjük. Általában nem túl nyilvánosak az adatok, ahol mégis közzétesznek a kormányok némi információt, arról sajnos az derül ki, hogy hiányosak, használhatatlanok. Ennek oka, hogy három alapvetően fontos információ még a „leg-átláthatóbb” adatközlésekből is rendre hiányzik:

1. A „Covid19 áldozatok” mekkora része hunyt el valóban a betegségtől (A biztonságra törekvő „tesztalapú rendszer” fő célja, hogy ne maradjon észrevétlen Covid19 áldozat. A gyengéje, hogy emiatt bekerülnek a statisztikába járványtól független halálesetek is.)
2. A „bejelentett oltásáldozatok” mekkora része hunyt el valóban az oltás miatt. (Sajnos az adatközlők rendre megállnak ott, hogy kijelentik: nem tudni. Ezért nem is javasolják, hogy számoljunk ezekkel az esetekkel.)
3. A „bejelentett oltásáldozatok” mekkora töredékét képezhetik a valóságban megtörtént „gyanús haláleseteknek”. (A bejelentési hajlandóság 0,5 és 50 % között lehet valahol…)

A fenti adatok nagyban befolyásolják, hogy kinek ajánlható a vakcina, és kinek nem. Ezért is érthetetlen, hogy miért nincsenek ezek a témák a tudományos kutatások, a hírek előterében (de még hátterében se nagyon). Nem olyannyira „elenyészőek” az oltás mellékhatások a Covid19 veszélyességéhez képest, mint azt gondolnánk. Csak akkor lennének kérdés nélkül „elenyészőek”, ha a fenti 3 adatról tökéletesen megfeledkeznénk. De ne tegyük, inkább próbáljuk meg őket óvatosan kipótolni:

(forrás: gov.uk – Covid19 áldozatok, bejelentett oltás áldozatok)

Két fő tanulsága van ennek a táblázatnak: az egyik, hogy jól láthatjuk milyen léptékről beszélünk 30-40 éves kor alatt. Amikor a „kórházak túlterhelése„, a „Covid igazolványok rendszere„, az „alapjogok megvonása több millió embertől” témakörök felmerülnek, akkor tudnunk kell, hogy

Magyarországon ezekben a korosztályokban néhány tíz ember „túlélési esélyeiről”, vagy „intenzív kezeléséről” beszélünk,

akár biztonságos, akár veszélyes a vakcina. (Ez nagyon is aktuális kérdés: az EU napjainkban hosszabbítja meg a „Covid-igazolványok” rendszerét 2023 nyaráig, és a WHO-val egy „világjárványokról szóló nemzetközi okmány megszövegezéséhez” kezdett, ami a „a nemzetközi jog értelmében jogilag kötelező erejű” lesz. Komoly kérdés, hogy ebben majd milyen szerepet kap a „Covid-igazolvány”, így nem mindegy, mit gondolunk erről a témáról: mennyire volt igazolt / hasznos az eddigi szigor vele kapcsolatosan.)

A másik tanulság: hogy nagyon is számít az „elhanyagolt 3 tényező” az áldozatok összehasonlításakor. Még így is, hogy mindenféle szélsőséges nézettől távol tartjuk magunkat,

ég és föld eredményeket kapunk a vakcinák biztonságosságával kapcsolatosan.

Amíg meg nem ismerjük minimum a fenti 3 tényezőt pontosan, addig nem tudjuk kijelenteni, hogy a vakcinák a „fiatalabb” korosztályoknak biztonságosak-e. Azaz: nem tudjuk, hogy a vakcinák működnek-e.

*

A táblázatban számolt 3 tényezőről, és arról: talán „elfogadhatóbbá” válik egymás számára emberileg az ellentétes csoport „hite” is.

1. A „Covid19 áldozatok” mekkora része hunyt el valóban a betegségtől?

A táblázatban a Covid19 áldozatokat „oltáspárti nézet” szerint számoltuk. Eszerint a statisztikákban szereplő számok kb. 90 %-a valóban járványáldozat. Ez a nézet szó nélkül elfogadható lenne, ha „diagnózis alapú” lenne a rendszer, de a „tesztalapú rendszer” gyengeségeit nem fedi le. A kérdés például az, hogy ha „amerikai kutatók több mint 350 tanulmány elemzése” során arra jutnak, hogy a „betegek” több mint harmada „tünetmentes fertőzött”, akkor ez az arány mi lehet a teszt alapján bejegyzett Covid19 áldozatok között? Elképzelhető, hogy hasonló.

„Oltásszkeptikus” szemmel nézve tehát a 90 % túlzás lehet. Ezzel kapcsolatosan felsorolunk néhány hivatalos adatot, amik tán még inkább elfogadhatóvá, vagy megérthetővé teszik az ezzel kapcsolatos „aggályoskodást”:

• • Kanadában a Covid19 miatt intenzíven (ICU) kezeltek, és ott elhunytak száma kb. 10.000 fő (23.606-nak negyede, kevesebb mint a fele). Ez csupán 27 %-a az összes Covid19 áldozatnak (36.923). Hol és hogyan hunyt el a többség, ha nem a Covid19-re legjellemzőbb módon?

(forrás: canada.ca, 2022. 03. 30.)

• • Magyarországon a Covid19 miatt intenzíven kezeltek, és ott elhunytak száma kb. 800 fő (1.850-nek negyede, kevesebb mint a fele). Ez csupán 9 %-az összes Covid19 áldozatnak (9.485). De ha máshogyan számoljuk, akkor is csak 25 % körül van ez az arány (17.000 kórházban ápoltnak a 15 %-a: 2.550 fő). Hol és hogyan hunyt el a többség, ha nem a Covid19-re legjellemzőbb módon? (forrás: infostart.hu, 2022. 01. 09., cikkünk róla: itt)
  • Az egyik legnagyobb dán újság 2022. januárjában bocsánatot kért az olvasóitól, többek között pont azért, mert nem vizsgálta egyáltalán, hogy a kórházba került Covid19 betegek száma mennyire túlbecsült. (Ott a hivatalos számoknak csupán 78 %-a köthető valóban a Covid19-hez).

2. és 3. A „bejelentett oltásáldozatok” -kal kapcsolatos számok

Ezekkel külön cikkben foglalkoztunk. Ott látható, hogy a bejelentési kedv 10 %-ra tippelése nem teljesen kizárható gondolat, ahogy az se, hogy a bejelentett eseteknek több mint 5 % köthető valóban az oltásokhoz.

*   *   *