* 2022. 01. 30. * szerző: MJB *
A 2021. novemberében megjelent tanulmány a fél évvel korábbi 3. hullám adatait feldolgozva „egyértelműen” bizonyította az összes vakcina hatékonyságát. Ez a kutatás egyedülálló az itthoni adatszolgáltatás terén: országosak, teljes-körűek, a vizsgált időtartomány is kellően tág. Talán csak azért nyilvános, mert igazolni látszik a politikai döntéseket a járványkezelés területén. „A vakcinák működnek, a keletiek éppúgy, mint a nyugatiak.”
Adatok a tanulmányból, a 3. hullámot lefedő időszakról (2021. január 22. – június 10.):
3.740.066 fő kapott két dózis vakcinát: a lakosság 38,5 %-osan átoltott.
13.533 fő hunyt el: a lakosság 0,139 %-a halt meg Covid19-hez köthetően, azaz nagyjából 750 emberből egy.
553 fő oltott áldozat: az összes áldozat 4,086 %-a halt meg teljesen beoltottként. Ha ez a lakosság oltott 38,5 %-ából került volna ki, és az áldozatok maradék 96%-áért az oltatlan lakosság lenne a „felelős”, akkor az a napnál is világosabban jelezné, hogy az oltások hatékonyak. De sajnos nem így van. A tanulmány eredményeiről ugyanis ma már tudjuk: tévesek voltak. A vakcinák nem 90-100%-os hatékonyságúak, ez látható a kórházba kerültek és a fertőzöttek adatain. A kutatás még nemzetközi szinten is „tudományosan nagyon kielégítő” volt, de akkor hol lehet a hiba?
A vizsgált időtartományban. Túl nagy.
2021. január 22. és június 10. között ugyanis az átoltottságban nagy változások történtek, 0%-ról nőtt 38,5%-ra, és a halálesetek időbeni megoszlását ezalatt nem tekinthetjük állandónak. Nézzük meg a fertőzöttségi (zöld) és halálozási (piros) görbéket, hogyan viszonyulnak a teljesen beoltottak (kék) görbéjéhez:
(forrás: ourworldindata.org)
Léptékében kerestem a helyes választ: vajon mekkora átoltottsággal számolhatunk a 3. hullám idején? Ehhez megfelelő közelítésnek tűnik a járványgörbék csúcsánál számított átoltottság, már csak azért is, mert az első szakaszban láthatóan több esetszám történt, mint a leszálló ágban. A második dózis után kialakuló védettség 14 nap, ennyivel korábbi dátumot kell nézünk, mint a csúcsok.)
A fertőzési görbe csúcsánál a lakosság átoltottsága: 3,92 %. A halálozási görbe csúcsánál: 5,45 %. Sokkal reálisabb, ha azt mondjuk: az áldozatok 4 %-a (553 fő oltott) a lakosság 4-5 %-nyi oltott részéből került ki.
Ezek közelítő számok, de jól mutatják: a tanulmányban tévesen számolták a Covid19 áldozatokhoz tartozó 38,5 %-nyi átoltottságot. Ha mondjuk még néhány héttel kitolták volna a vizsgált időtartamot, akkor „még hatékonyabb” vakcinaeredményeket kaptunk volna: pl. a lakosság 50 %-nyi teljesen védett részéből került volna ki nagyjából ugyanannyi (553) oltott áldozat. Itt van tehát egy hiba a kutatásban, és minden következtetésében.
Ebben nem is az az aggasztó, hogy egy tanulmány túloz valamiben. Ez előfordulhat, kizárni nem lehet a hibákat, veszélyes ötlet lenne megpróbálni. Az aggasztó az az, hogy annyi szűrőn ment át ez a kutatás, és sehol nem derült fény a gyengeségére. A sajtó, az utolsó védőbástya is elaludt. A közvéleményben csak egy újabb szalagcím maradt meg: „a vakcinák működnek, bolond aki nem látja”.
Várható politikai, vagy sajtó helyreigazítás? Nem nagyon. A tévedések beismerése most veszélyes, az igazság másodlagos: csökkentené a vakcinákba vetett hitet.
U.I. Érdekesség a tanulmányból. Szükségesnek tartották leírni benne: lehetséges, hogy a vakcinahatékonyság eredményei túlzóak, hiszen „az orvosokkal előfordulhat hogy az oltottak esetében kevésbé hajlamosak Covid19-et diagnosztizálni.”
