* 2022. 01. 30. * szerző: MJB PG *
Az adatok:
“A negyedik hullám alkalmával, tehát az elmúlt év szeptember 7-e és az idei év január 3-a között 456 ezer magyar fertőződött meg, akik közül 17 ezren szorultak kórházi kezelésre.
A kórházba kerültek 60 százaléka nem részesült oltásban, 40 százalékuk azonban igen.
1850 személyt kellett intenzív osztályon kezelni, közülük 70 százalék nem volt oltott, és 30 százalék vette fel a vakcinát.
A 456 ezer fertőzöttből 9485 ember hunyt el, ami 2,1 százalékos halálozási arányt jelent, szemben a megelőző hullámokkal, ahol ez az arány majdnem 4 százalék volt.“
(forrás: Dr. Kásler Miklós, az Operatív Törzs vezetője, infostart.hu, 2022. 01. 09.)
Ilyen adatokra vár Magyarország egy éve. Ezekből derül ki, hogy mennyire hatékonyak az oltások. Csak kerekítések nélküli, pontos, és teljes adatokra lenne szükség. A közölt részletek sajnos csak arra jók, hogy felületesen szemlélve azt az érzetet keltsék: „az oltások működnek”. Ez sajnos nem derül ki belőle, viszont az adatok számunkra több kérdést is felvetettek.
Ami kiderül: A járvány léptéke
456.000 fő: a lakosság kb 5 %-a kapta el a Covid19-et ősszel Magyarországon, azaz nagyjából 20 emberből egy.
17.000 fő: a lakosság 0,17 %-a került kórházba Covid19 miatt Magyarországon, azaz nagyjából 500 emberből egy.
1.850 fő: a lakosság 0,019 %-a került az intenzívre Magyarországon, azaz nagyjából 5.000 emberből egy.
9.485 fő: a lakosság 0,097 %-a halt meg Covid19-hez köthetően, azaz nagyjából 1.000 emberből egy. (A Kásler által kiemelt 2,1 % más: ő a fertőzöttek 2,1 %-áról beszél.)
Ami kiderül: A kórházba kerültek átoltottsága:
Tudjuk, hogy a kórházba kerültek 40 %-a volt beoltva. Az összes fertőzött oltottsági arányáról nincsen adatunk, csupán 4 %-ukról: arról a 17 ezerről, akik kórházba kerültek.
Nem derül ki tehát: A fertőzöttek átoltottsága
A fertőzöttek maradék 96 %-áról (kb. 439.000 fő) nem tudunk meg semmit. Nem derül tehát ki, hogy az oltások mennyiben védenek a fertőzéstől, mennyiben segítettek minket a járvány megállításában. Nem tudjuk meg, hogy az oltatlanok több vagy kevesebb eséllyel betegedtek-e meg, és kell-e őket fertőző veszélyforrásnak tartani?
Szintén nem derül ki: Az áldozatok átoltottsága
A kórházban és intenzíven lévő betegek átoltottságából nem lehet az áldozatok átoltottságára következtetni. Például lehetséges, hogy a kórházban lévő Covid19 betegek 40 %-a oltott ugyan, de az összes áldozat az oltatlanok 60 %-ából kerül ki. Vagy éppen hogy fordítva: mind az oltottak közül kerül ki.
Ami kiderül: Az intenzívre kerültek oltottsági aránya
2021. őszén az oltatlan lakosság intenzívre kerülési esélye 0,034 % volt (3.801.083 főből 1.295, azaz 3.000 emberből 1). Az oltottaknál ez a szám 0,009 % (6.081.733 főből 555, azaz 10.000 emberből 1). Ebből az adatból szokás kijelenteni, hogy az “oltások hatásosak”, majdnem négyszeresen (0,034 / 0,009 = 3,73). Érdemes szem előtt tartani: ez nem azt jelenti, hogy „ha mindenki beoltotta volna magát, akkor negyedére csökkent volna az intenzívre kerülés, és így a halálozás is.” Igazából nem tudjuk, ez mit jelent. (A mérési módszerekkel külön cikkben foglalkozunk.)
Ami nem derül ki: A súlyos lefolyás elkerülésének esélye
Az intenzíven kezeltek (1.850 fő) a súlyos esetek töredékét takarja, ez a szám még az áldozatok számának (9.485 fő) is kevesebb mint 20 %-a. Szükségünk van a maradék 80 (de inkább 90-95?) % adataira, ha bármit is ki szeretnénk jelenteni a vakcinák hatékonyságáról: csökkentették vagy növelték a súlyos kórházi esetek számát? Tudnunk kell továbbá azt is, hogy az oltások mellékhatásaival hányan kerültek kórházba. (Ezzel külön cikkben foglalkozunk)
Ami nem derül ki: Sikeres volt-e az őszi hullám kezelése?
Dr. Kásler a fertőzöttek kórházba kerülési arányait (2,1 %) hasonlítja össze a korábbi hullámokéval (4%). Ezek alapján gondolhatnánk, hogy az oltásoknak köszönhetően felére csökkent az áldozatok száma. Ez egy olyan soktényezős kérdés, amire ilyen egyszerűen sajnos nem kapunk választ. A KSH adataira (külön cikkben foglalkozunk vele), vagy a lakosságarányos halálozási számokra nézve (2021. ősz: 0,097 %, 2020. ősz: 0,107 %) például éppen nem tűnik olyan rózsásnak a helyzet.
Ami kiderül: Veszélyben volt ősszel az egészségügy?
Magyarországon a járványt segítő szabad intenzív kapacitás kb. 900 férőhelyet jelent, ezt felduzzasztották 1.300-ra. Úgy tűnik, hogy bármilyen megterhelő is lehetett, a négy hónapra eloszló 1.850 ápolttal feleslegesen aggódtunk az összeomlás miatt.
Ami nem derül ki: Ki milyen oltást kapott, mikor, mennyit, hány évesen, milyen alapbetegséggel, stb?
Nem csak egyéneket, de szakértőket is érdekelhetnek pontosan az adatok. És nem ilyen elnagyoltan, ezek ebben a formában akár veszélyesek is lehetnek. A válaszadás egyszerűségével kecsegtetnek: “az oltás vagy jó vagy nem!” De ez nem feltétlenül igaz. Elképzelhető, hogy néha jó, néha nem. Ami talán életmentő egy 85 éves cukorbetegnek, az lehet hogy felesleges vagy éppen veszélyes egy 20 éves sportolónak.
Felvetett kérdések: Hol halt meg a Covid19 áldozatok 80 (90) %-a, ha nem az intenzíven?
A kérdéssel több cikk is foglalkozik: telex.hu, magyarnemzet.hu. Itt csak annyit tennénk hozzá, hogy szinte bizonyosan vannak az áldozatok között tünetmentesek is, akár tévesen Covid19-hez kötött áldozatok. Ez a mérési módszerünkből fakadó biztonsági tényező miatt van: mindenkit Covid19 áldozatnak számolunk, akinek két hónapon belül volt pozitív tesztje. Ennek oka, hogy a járványhelyzet megfékezéskor az a kisebb baj, ha „túl sok” fertőzöttet mutatunk ki. Kásler adatai alapján felmerül: lehetséges hogy a biztonsági tényezőnk túl nagy?
Felvetett kérdés: Miért nem ismerhetjük meg a fertőzöttek és az áldozatok átoltottsági arányait?
Talán mert az “csökkentené a vakcinákba és a járványügyi intézkedésekbe vetett hitet”? Még az is lehet, hogy az oltakozás ront a helyzetünkön? Meredek feltételezés. Bár van rá példa: Angliában ősszel az oltottak 67 %-ából került ki az áldozatok 75 %-a (ezzel külön cikkben foglalkozunk). Persze könnyen elejét lehet venni itthon az ilyen találgatásoknak: hiánytalanul közzé kell tenni az adatokat.
