* 2022. 02. 04. * szerző: MJB *
Egy éve ilyenkor sok cikket olvashattunk a vakcinák hatékonyságáról. “Az oltások működnek!” 2021 első felében ezek a hírek győzték meg szerte a világon emberek millióit, hogy beoltsa magát.
- 2021. január: “…aki megkapja az oltást, annak 95-97 százalék az esélye, hogy nem lesz covidos, és a klinikai tesztek adatai szerint 100 százalék, hogy nem kerül amiatt súlyos állapotban kórházba” * * * (Kemenesi Gábor virológus, Szlávik János főorvos, index.hu, infostart.hu)
- 2021. július: “A jó hír viszont az, hogy ha akár csak kis mennyiségben is, de jelen van a vírus tüskefehérjéje elleni antitest a szervezetben, akkor biztosított a védelem.” * * * (Erdei Anna immunológus – az MTA főtitkárhelyettese, mta.hu)
- 2021. március: “…az oltások hatásosabbak, mint eddig gondoltuk. […] A T-sejtek felveszik a harcot a különböző mutációk ellen.” * * * (amerikai járványügyi hivatal – CDC, napi.hu)
Az ilyen hírek szinte kivétel nélkül „ellenanyag”-méréses kutatásokra hivatkoztak. A mostanra összegyűlt tapasztalatok alapján viszont kiderült: nincs közvetlen kapcsolat a „védettség” és az „antitestek, T- és B-sejtek, stb” mennyisége között.
- 2021. december: “Jelenlegi tudásunk szerint nem lehet megállapítani, hogy pontosan ki tekinthető védettnek, mivel a védettség pontos paraméterei nem ismertek.” * “Önmagában kizárólag immunológiai (antitestes, sejtes) válaszból a védettségre nem lehet következtetni.” * * * (Az MTA hetedik hírlevele, mta.hu * Szekanecz Zoltán, Falus András, Jakab Ferenc, Kulcsár Andrea, tudomany.hu)
- 2021. október: “Azt is megjegyezte, a korábban többet hangoztatott véleményekkel ellentétben az antitestszint nem mutatja meg, hogy ki fog megfertőződni, és ki nem. Az „semmilyen módon nem tudja előrevetítetni a védettséget vagy a védetlenséget” – fogalmazott.” * * * (Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, kardiológus, index.hu)
- 2021. november: “Az alacsony ellenanyagszint nem jelenti azt, hogy valaki nem védett. […] …önmagában a celluláris immunitás és a humorális immunitás [T- és B-sejtes védelem] sem jellemzi a szervezet védettségi állapotát. ” * * * (Dr. Kásler Miklós – az operatív törzs vezetője, telex.hu)
Ezért is változott meg teljesen a kommunikáció. Ma már „csak” a kórházba kerüléstől, súlyos lefolyástól véd az oltás. Legalábbis ott még kimutatható valószínűleg érdemi különbség oltottak és oltatlanok között.
Ez az elbizonytalanodás az ellenanyagmérések területén rendkívül fontos tény.
Két terület alól húzta ki a talajt. Az egyik, hogy mennyire védett egy oltott? A másik, hogy mennyire védett egy betegségen átesett ember? Ugyanolyan meghatározó módszer volt mindkét esetben ez a technológia. És ugyanolyan szakmai kétségeknek kéne felmerülnie mindkét esetben. Ezt látjuk?
A „betegségen átesettek”-nél teljes “beismerést” tapasztalunk: 2022. február 15-től már nem járnak nekik “többletjogok” az oltási kártyával. Ez érthető is lehetne, csakhogy az oltásokba vetett hit meg ezzel ellentétes: egyre csak erősödik. Ez egy érthetetlen kettős mérce. Súlyos, feszültségteremtő tévedés. Magyarországon csak a regisztrált fertőzésen átesettek száma másfél millió. És az omikronnal ez a szám drasztikusan nőni fog. Pontosan mi alapján fosztjuk meg őket alapjogaiktól?
Normális körülmények között a sajtó helyreigazítási hullámba kezdhetne rögtön: „tévesen állítottuk egy tanulmányról, hogy a védettséget igazolja”, stb. Nem kezd. Viszont szinte némán asszisztál a fertőzöttek és oltatlanok megkülönböztetéséhez. Mintha mi se történt volna. Pedig történt.
Az ellenanyagszint méréseken túl persze léteznek egyéb módszerek is az oltások vagy a természetes védettség ellenőrzésére. Itt sajnos főleg titkolózás van, félinformációkkal (néhány ilyen adatszolgáltatást külön kielemzünk). És szinte 100%-os érdektelenség a természetes védettség mérését illetően. Kettős mérce.
Változott hát valami? Az oltatlanokat korlátozó intézkedések egyre szigorodnak szerte Európában. Ez különleges és érthetetlen gondolkozást tükröz:
hiába csökkent le drasztikusan a vakcinák hatékonyságát bizonyító tény, az oltásokba vetett hit egyre csak erősödik.
Szélsőséges nézet, ami mindkét oldalon csak növeli a feszültségeket. Ha jóhiszemű vagyok azt mondom: maradi gondolkozás. Még mindig az egy évvel ezelőtti szakértői álláspontot képviseli, a maga 95-100%-os hatékonysági jóslataival. Persze akkoriban ez még talán érthető is volt: a tudományos nézőpont abban reménykedett, hogy a vírus egy pofonegyszerű dolog tulajdonképpen: “minél több az ellenanyag, annál kevésbé betegszik meg az ember”. Ma már tudjuk, hogy ez nincs így. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vakcinák semmit sem érnek. De azt biztos jelenti, hogy kisebb a szerepük és kevesebb az előnyük, mint gondoltuk.
Ennek a tévedésnek véleményem szerint az az oka, hogy beszűkült szemmel vizsgáltuk a Covid19-et. Azt hittük, mindent eldönt a vírus, és a kis pajzsok ellene. Nos, a kis pajzsok mennyisége nem meghatározó. Talán hamarosan kiderül: a szervezetbe jutó vírusok mennyisége sem sorsdöntő? Ami biztos:
a vakcinák szerepe a járványban korántsem mindent eldöntő kérdés.
Hogy a járvány és a megbetegedés kérdése mennyire összetett, és mekkora kárunk származhat belőle, ha ezt szem elől tévesztjük, azzal külön cikkben foglalkozunk.
