* 2022. 04. 22. * szerző: MJB *

 

Egy új magyar vakcinahatékonyságot vizsgáló kutatás jelent meg nemrég: HUN-VE 2, azaz „HUNgarian Vaccine Effectiveness study 2”, második a témában. (elérhető: itt angolul online, letölthető angol pdf, magyar cikk róla) Az elsőről (HUN-VE) ebben a cikkben írtunk. A mostani a 4. hullám nagy részének és az 5. hullám elejének a halálozási statisztikáit mutatja be (2021. 11. 08 és 2022. 02 23 közötti eseteket, a Delta és Omikron hullámból).

ELŐZETES: A tanulmányt vizsgálva elsőre minden kétséget kizáróan arra juthatunk: oltakozni mindig és mindenkinek nagyon megéri. De kicsit jobban beleásva magunkat az láthatjuk, hogy az eredmények már nem is olyan egyértelműek.

1. A kutatás sajnos nem tudja tisztán az oltatlanokat és az oltottakat összehasonlítani

Csak a természetes védettséget szerző oltatlanokat nem vizsgálják a kutatásban. Az oltottak esetében viszont nem szűrik ki a betegségen már átesetteket. Ez torzítja a kutatási eredményeket: hatékonyabbnak állítja be a vakcinákat a valóságosnál. Nem tudni, hogy mennyivel.

„Az országos HUN-VE 2 vizsgálat az alapoltási sor, továbbá az egy, illetve két emlékeztető oltás hatékonyságát vizsgálta a Covid-19-hez kapcsolódó halálozás megelőzésében a delta és az omikron hullám során, összehasonlítva ezeket egy előzőleg SARS-CoV2 fertőzésen át nem esett, oltatlan kontrollnépességgel.” ~ a tanulmányban: „The average size of the unvaccinated population (without prior SARS-CoV-2 infection) comprised 2,226,526 persons”

(forrás: mok.hu, 2022. 04. 07., medrxiv.org, 2022. 03. 30.)

2. A vakcinák épp a veszélyeztetett korosztályokban hatnak a legkevésbé

A hatékonyság azokban a korcsoportokban a legnagyobb, ahol nagyon alacsony a Covid19 áldozatok száma. Az „alacsony” jelen esetben például azt jelenti, hogy:

• • a vakcinák veszélyességével összemérhető a „fiatalabbak” esetében (30-40 éves kor alatt) ez a szám. Azaz: hiába hatékony az oltás, ha több áldozatot követel, mint ahányat megvéd. Ezzel külön cikkben foglalkoztunk.
  • a fiatalabb korosztályokra, 30 éves kor alatt, a Covid19 kevésbé veszélyes, mint az influenza és a tüdőgyulladás. Ez a magyar lakosság harmadát jelenti. Ez a veszély léptékét segít nekünk megérthetőbbé tenni. Ezzel is külön cikkben foglalkozunk.

A következő ábrán bal oldalt láthatjuk korosztályonként a Covid19-hez köthető elhunytak arányát. Jól látható a betegség kor-specifikussága. (Az adatok az atlatszo.hu letölthető diagramjáról valók). Jobb oldalt pedig a magyar kutatás kor-standardizált eredményeit mutatjuk meg, azaz hogy milyen korcsoportban mennyire volt hatékony a vakcina.

(A vakcinahatékonyság számítása a HUN-VE 2 – Figure 2. adatai alapján: 85 éves kor felett 57.651 oltott lakosból 409 hunyt el Covid19-hez köthetően. 100.000 főre vetítve ez 709,44 áldozat. Ugyanezen számok az oltatlanoknál: 40.600 főből 666 áldozat, 100.000 főre: 1.640,39. 1.640,39/709,44=2,31. Többi korosztálynál rendre ugyanígy. A fenti adatok az elsődleges védettségre vonatkoznak. Az emlékeztető oltásnál is az időseknél alacsony a hatékonyság.)

A kutatás adatai szerint a magyar lakosság 8,4 %-ából került ki a Covid19 áldozatoknak több mint a fele (4.784 fő a vizsgált 9.271-ből). És pont ebben a 8,4 %-nyi csoportban (ők a 75 év felettiek, 816.372 fő, forrás: ksh.hu) a legkevésbé hatékony a vakcina.

3. A statisztikákban szereplő áldozatok száma beismerten túlzó, de nem tudjuk meg, hogy mennyivel

Nem derül ki ugyanis, hogy az áldozatok mennyi része hunyt el Covid19 miatt, és mennyi Covid19-cel, de attól függetlenül. (tehát akár tünetmentesen, csak pozitív teszteredménnyel.)

„Covid-19 related mortality was defined as death during SARS-CoV-2 positivity, regardless of whether death was the direct consequence of SARS-CoV-2 infection or other underlying causes (except for clear alternative causes such as trauma).” ~ A Covid-19-hez köthető halálozásnál az összes pozitív SARS-CoV-2 esetet számoltuk, függetlenül attól, hogy a SARS-CoV-2 okozta-e a halált vagy valami más. (Kivételt képeznek ez alól az egyértelműen más okra vezethető esetek, például a trauma).”

(forrás: medrxiv.org, 2022. 03. 30.)

Ezzel a kérdéssel részben foglalkoztunk már egy cikkünkben, itt most csak néhány érdekességet tennénk hozzá:

• • Skóciában a közegészségügyi hivatal kutatása szerint a kórházban ápolt összes „Covid19 beteg”-nek csupán 64 %-a volt ott „Covid19 miatt”. A többit megtévesztő beleszámolni statisztikákba, ha például olyan kérdésekre keressük a választ, hogy „mennyire terheli az egészségügyet a Covid19?”.

(forrás: publichealthscotland.scot, 2022. 02. 18.)

• • Angliában (Magyarországon is hasonló a procedúra) a statisztikába beleszámolnak mindenkit, akinek 60 napon belül volt pozitív tesztje, vagy szerepel a halotti anyakönyvi kivonatán bárhol a „Covid19”. Nem kell, hogy a betegség közvetve vagy közvetlenül kiváltó ok legyen.

„Total deaths: number of deaths of people who had had a positive test result for COVID-19 and either died within 60 days of the first positive test or have COVID-19 mentioned on their death certificate.” ~ „Összes áldozat: minden áldozat, akinek 60 napon belül pozitív Covid19 tesztje volt, vagy szerepel bárhol a halotti anyakönyvi kivonatán a Covid19.”

(forrás: gov.uk, COVID-19 vaccine surveillance reports 2022, page 42 and 43)

4. A negyedik oltás eredményei kérdésesek

A tanulmány egyik fő célja, hogy az emlékeztető („booster”) oltások hatékonyságát vizsgálja. (Ezek az alapvédettséget adó két darab oltáson túli dózisok.) A vizsgált időtartományban a 2. emlékeztető oltások száma Magyarországon olyan csekély volt, hogy nem mérhető rajta a hatékonyság. Néhány száz vagy ezer fő kapta meg ezeket a 4. oltásokat korosztályonként, amiből nem lehet megmondani, hogy mennyire hatékonyak. Egészen természetes a sok „nulla áldozat” ebben a táblázatban, ekkora számoknál majd minden csoportban nulla lenne:

(forrás: medrxiv.org, 2022. 03. 30.)

5. A vakcinák a fertőzéstől is védenek?

A tanulmány szerint igen, legalábbis az 1. és 2. emlékeztető oltások összehasonlítása alapján. Arról épp az előbb írtunk, mennyire nem használhatóak a 2. emlékeztető oltás adatai. Arról külön cikkben írtunk, hogy egy nagyobb „booster” átoltottsággal rendelkező ország (Egyesült Királyság) fertőzöttségi mérései pedig nem nagyon szólnak a vakcinák mellett. Ez ugyan több összetevős dolog (pl. milyen variáns van éppen), de az elmúlt több mint két év fertőzési görbéi azért nyíltan fogalmaznak: az oltás nem állította meg a vírus terjedését. (A választott országok kiemelkedően átoltott példák.)

(forrás: ourworldindata.org, 2022. 04. 18.)

6. A hatékonyság halványodása

Kérdéses, hogy a kétszer oltottak védettsége mennyire halványult el a 2021-es év végére. Ezt nem vizsgálja a kutatás, ez is torzítja az eredményeket. Nem tudni, hogy mennyivel.

Az is felmerül, hogy a vakcinák hatékonysága nem pusztán „elhalványul”. Meglepő, és kissé aggasztó, de az angol adatok alapján a kétszer oltottak egy idő után rosszabb eredményeket mutatnak minden területen, mint az oltatlanok. A hivatalos források 2022. januárjától elkezdve be sem mutatják a kor-standardizált eredményeit a kétszer oltottaknak. Ettől még bárki kiszámolhatja magának (az esetszámokat továbbra is közlik), ezen a honlapon meg is tették, itt vannak a mutatók: (zölddel az oltatlanokat, pirossal a kétszer oltottakat jelölik, 2022. márciusából láthatjuk a kor-standardizált eredményeket, balról jobbra haladva első diagram a fertőzésszámokat mutatja, a második a kórházba kerülés esélyeit, a harmadik pedig a halálozást.)

(forrás: dailyexpose.uk, 2022. 04. 03., kiindulási adatok: gov.uk, week 13 pdf)

Talán a magyar tanulmányban ábrázolt időszak az utolsó, ahol még hatékonynak mutatkoznak azok, akik két dózist kaptak. Ezekre a hosszútávon romló egészségügyi mutatókra nem lesz elegendő válasz, hogy „pont erre találták ki az emlékeztető oltást”.

*

ÖSSZEGZÉS: A tanulmány a vakcinák rövidtávú hatékonyságát bizonyítja. Azonban ez nem szól mindenkinél egyöntetűen az oltás hasznossága, pláne nem a biztonságossága mellett. Nem szól amellett a tanulmány, hogy megéri kényszeríteni bárkit is az oltás felvételére. A cikkben felmerült kérdések tisztázása esetén viszont ez a tanulmány hasznos lehet: hozzásegíthet mindenkit ahhoz, hogy ki-ki eldöntse: be akarja-e magát oltani, vagy sem.

*   *   *