* 2022. 08. 10. * szerző: MJB *

 

 

Előző cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy mennyire hiányosak az átfogó adatközlések. 2022 nyarán még mindig nem tudunk olyan egyszerű kérdésekre választ adni, mint hogy egy országban növelték vagy csökkentették az oltások a halálozási számokat. Pedig az információk megvannak, csak valamiért nem nyilvánosak.

  Nézzük meg, hogy ha ezek az adatok nem elérhetőek, akkor mégis mi alapján ajánlják nekünk a hírportálok szinte kivétel nélkül (telex.hu, mandiner.hu, index.hu, 24.hu, stb.) például a 3. vagy 4. (néhol már az 5.) oltás felvételét?

*

 

1.: „A HIVATALOS SZERVEK AJÁNLÁSAI” alapján

Az európai szervek (ECDC, EMA) összefoglalóikban ajánlják az emlékeztető oltások felvételét. De ha jobban megnézzük ezeket a honlapokat, akkor némi keresgélés után kiderül (letölthető pdf), hogy igazából nem tudják, mennyire működnek.

„Nincs elég adat.” „Ellentmondó kutatási eredmények.” „Úgy tűnik”. „Még vizsgálni kell”.¹

Az amerikai hivatalos szerv (CDC) régóta részadatokat közöl általánosságként, ezzel a hibával külön cikkben foglalkoztunk.

Az angol szervek (gov.uk, ONS) javaslatai csak a tapasztalataik azon felén alapul, ami az oltást hasznosságát igazolja, a többiről pedig kitartóan igyekeznek megfeledkezni, ezeket is több cikkünkben bemutattuk már, legutóbb a többlethalálozás kapcsán.

Magyarországon az MTA 7-8 hónapja nem foglalt állást a honlapján az emlékeztető oltásokkal kapcsolatosan, az engedélyező hatóságunknak (OGYÉI) pedig nincs nagyon szerepe, mert az „új (tehát az EU-n belül még nem engedélyezett) készítmények esetében kötelezően az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) végzi a gyógyszer engedélyeztetését.”

Mind a hatékonyság, mind a biztonságosság terén bizonytalan források a „hivatalos szervek” tehát.

Véleményüket sokszor remények, valószínűségek, működő- vagy nem működő elméletek alapján fogalmazzák meg. Amivel semmi gond nincs, csak azzal, ha azt hisszük, hogy tévedhetetlenek.

A biztonságosságról viszonylag kevés szó esik. Pedig az ECDC is főleg csak annyiban javasolja a negyedik oltást, hogy „hatékonynak tűnik a Covid19-hez köthető halálozás ellen”. A biztonságosság a dolog másik fele lenne: tudnunk kéne, hogy az oltás nem növeli a Covid19-től független halálesetek számát. (Az angol adatok szerint a válasz nem egyértelmű.) Ezt megtudni pedig egyre kevesebb esélyünk lesz: sajnos az új variánsok ellen kifejlesztett oltások 2022. nyarától már az eddigi, vészhelyzeti procedúránál is enyhébb ellenőrzés alapján fogják megkapni az engedélyüket. Már nem lesz szükség klinikai tesztekre, azaz embereken való tesztelésre sem.

(Forrás: reuters.com, 2022. 06. 30.)

Azt pedig eddig is sejthettük hivatalos forrásból (a Pfizerrel kötött szerződésből, letölthető pdf), hogy semmi sem biztos az oltással kapcsolatosan. „Az oltások hosszútávú hatékonysága és biztonságossága ismeretlen.” Bár ezt akkoriban, 2020-ban, nem hangsúlyozták nagyon, hogy finoman fogalmazzunk. Az ECDC mind a mai napig azon a furcsa véleményen van, hogy milyen feleslegesek voltak azok a hosszadalmas engedélyezési eljárások…

*

 

 2.: „SZÁMTALAN KUTATÁS” alapján

 

(Forrás: Kemenesi Gábor facebook oldala, 2022. 07. 15.

A kutatás: online, letölthető pdf, 2022. 07. 07.)

Kemenesi Gábor víruskutató szakértő aktívan követi a tudományos fejleményeket Covid19 témában, gyakori hivatkozási alap a hírportálokon. Igazán szimpatikus ember, és szerencsére gyakran közzé is teszi, hogy mi alapján alakult ki a véleménye.

Csak sajnos nagyon elfogultan közvetíti a kutatási eredményeket. Ezt a fent idézett facebook bejegyzésében is nyomon követhetjük, ott mindenkinek ajánlja a 3. oltást, egy teljes lakosságra vonatkozó komoly kutatásra hivatkozva. Ebben kizárólag a tünetekkel rendelkező Covid19 betegeket vizsgálták, tehát igen hasznos adatokat tartalmaz.

Csak sajnos nem bizonyítja a 3. oltások működését (pl. biztonságosságát…).²

Ami viszont kiderül belőle: a természetes immunitás hosszabb és nagyobb védelmet nyújt³ (egy év elteltével is 50 % felettit), mint 2 vagy 3 dózis Pfizer vagy Moderna oltás.

(Az emlékeztető oltások 4 hónap után 20 % alatti hatékonyságúak, 6 hónap után pedig már negatív a védelmük. Jelentsen ez bármit is, nem hangzik túl jól. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az első majd’ egy hónapban csak növelik az emlékeztető oltások a többlethalálozást, akkor sejthető, hogy elég rövid „hasznos idő”-ről beszélhetünk. Pár hónapot leszámítva az oltás csak ront vagy alig érezhetően javít a halálozási számokon. Tényleg „kritikusan fontos” felvenni a 3. oltást mindenkinek? Mindenesetre ha valamikor a közeljövőben az oltási igazolványok rendszeréről elmélkedünk, nem szabad megfeledkeznünk a természetes immunitás remek eredményeiről sem!)

A „számtalan kutatás” kifejezés nem hasznos nekünk. Pontosan melyik kutatás? A tapasztalat sokszor inkább az, hogy részeredmények résztudásait általánosítják a szakértők, de persze csak akkor, ha nézetüknek megfelelő az eredménye.

*

 

 3.: „SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY” alapján

A fent idézett példával ellentétben egyre gyakoribb, hogy mindenféle magyarázat vagy alátámasztás nélkül tolmácsoljuk egyik-másik nekünk szimpatikus szakértő (vagy annak tűnő fehér köpenyes ember) véleményét. Ezzel se lenne feltétlenül gond, ha nem egyoldalú lenne a hírközlés. Szlávik János (a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa), vagy Jakab Ferenc (virológus, egyetemi tanár, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője 2020-ban) a gyakori riportalanyok közé tartozik:

(Forrás: Jakab Ferenc, 24.hu, 2022. 08. 02.)

 

(Forrás: Szlávik János, mandiner.hu, 2022. 08. 02.)

Érthető a riporter zavara: Szlávik szavaiból ugyanis ellentmondás tükröződik. A betegség enyhe, és ha beoltanak, akkor is enyhe. De akkor miért vannak Covid19 halottak? Az oltatlanok miatt?

Nem. Most csak két példát mutatunk be, amik óvatosabb megfogalmazásra sarkallhatnák a szakértőket, vagy ösztönözhetnék az újságírókat a kényes kérdésfelvetésekre:

• Utolsó elérhető adatunk 2022. májusi, Angliából. A Covid19 áldozatok ~85 %-a háromszor vagy négyszer oltott volt (1.123 fő az 1.316-ból). Ez nagyon magas szám. Még úgy is, hogy ~87 %-os átoltottság volt akkor.⁴ Ezek a számok alapvetően azt jelzik: az emlékeztető oltás nem hatékony.
• Európában általában nem csökkent érdemben 2022-ben a járványáldozatok mennyisége, de van öt olyan ország is, ahol 2022-ben többen hunytak el Covid19-től, mint előtte két év alatt összesen. Ez rengeteg: az eddigi legenyhébb variáns rendkívül rövid idő alatt, több mint duplájára növelte az áldozatok mennyiségét. És az ötből négy ország még Európán belül is kimagaslóan átoltott.⁵ (Azaz ezekben az országokban a lakosság több mint 80-90 %-a emlékeztető oltással „védett” – azon idősebb korosztályokban, ahonnan a járványáldozatok ~96 %-a kikerül.)

Most tehát úgy tűnik, hogy ha valaki szerint „a harmadik dózis rendkívül nagy mértékben csökkenti a súlyos lefolyású betegség esélyeit”, vagy azt mondja: „az oltatlanokra veszélyes az Omikron, de az oltottakra nem”, akkor félretájékoztat. Az igazsághoz az áll közelebb, hogy az emlékeztető oltás alig észrevehetően csökkenti csak a Covid19 halálozást. (És továbbra se szabadna megfeledkeznünk az oltásáldozatok ismeretlen számú tragédiáiról.)

*

 

 KÉNYSZERÍTÉSEK ELŐSZELE

Sajnos a sok bizonytalanság az oltások működésével kapcsolatosan nem nagyon tűnik fel a tömegkommunikációban. Ellenben ezek a gondolatok igen:

„Ha nem oltod be magad, akkor mindenkinek rossz lesz.”

„Addig senki sincs biztonságban, amíg mindenki meg nem kapja az oltást”.⁶

Jelenlegi tudásunk szerint a fentiek nagyon veszélyes sugallatok. Talán még csak kicsiben, de létező elképzelések ezek, nem is akárhonnan hangzanak el (Anthony Fauci – Fehér Ház, Klaus Schwab – Világgazdasági Fórum), szóval nem árt rájuk tekintenünk, mielőtt a fejünkre nőnek. Nem csak a társadalmi együttélésre veszélyes gondolatok ezek, (kétes bizonyítékok alapján bűnbaknak kikiáltani egy embercsoportot), de könnyen lehetséges, hogy az egészségünkre nézve is.

(Itt zárójelben megjegyezném azt is, hogy a cikkeknek, amiket írok, nem az a célja, hogy bárkit meggyőzzön az oltakozásról. Ez szerintem egyének és gyógyítóik intim, titokzatos és szent ügye. De hogy „beadjuk-e magunknak az oltást”, és az, hogy „beadatjuk-e másoknak”, az két teljesen különböző kérdés. Kezeljük őket külön. Ezért fontos itt is hangsúlyozni talán: a cikkeink fő mozgatórugója a diszkrimináció-szkeptikusság. A honlapon felsorolt tények (hogy pl. a lakosság felénél a Covid19 egyáltalán nem kiemelkedő veszély, vagy hogy a járványkezelési módszereink hatása mennyire túlbecsült) mind arról szólnak: bár elképzelhető olyan helyzet, (pl. egy pestis-féleség) ahol kényszeríthetnénk embertársunkat, de itt és most egyáltalán nem az a helyzet van. Egyéni döntések ideje van, nem az ítélkező, erkölcsi trónusok ideje. A „társadalmi felelősségvállalás” nevében tehát nem kezdhetünk az oltatlanok alapjogainak nyirbálásába, és nem kezdhetünk a másik könnyelmű megbélyegzésébe.)

*

 

ÖSSZEGZÉS

Utólagosan egyre több és több helyről érkezik a beismerés: reményeket állítottunk be tényként.⁷ Jó lenne, ha az éppen most futó bizonytalanságokat is beismernénk.

Gyakran visszatérő elem, hogy „hogyan lehetne meggyőzni a oltás-szkeptikusokat?” Erre egyáltalán nem alkalmas az a kialakulóban lévő szokás, hogy egyoldalú véleményeket ismételgetünk a médiában, mindenféle alátámasztás nélkül. (Ennek a szégyenletes módszernek az egyik ikonikus momentuma éppen Kemenesi-hez és a telex.hu-hoz köthető.) Élénk, pezsgő vitákra, jogos kérdések megválaszolására van szükségünk. Nem bugyuta „tényellenőrzés”-ekre⁸, hanem olyan egyszerű anomáliák komoly kikutatására, hogy például a fiatalok többlethalálozása miért csökkent 2020-ban, és miért emelkedett 2021-ben?⁹

Végezetül azzal zárnám, hogy vannak azért üdítő fejlemények is. Még ha a tanulságok levonásában nem is nagyon tükröződik, de talán már növekszik az óvatosság, növekszik a kétségek felismerése. (Elhangozhat például, hogy a kínai zéró-Covid politika, – az emberek bezárása a saját lakásukba, – megbukott, nagyon rossz halálozási mutatókat produkált. Ebből az információból, ha az újságíróban nem is, de az olvasóban már felmerülhet, hogy a vírus terjedéséről és kezeléséről alkotott elképzeléseink nem feltétlenül tökéletesek. A lezárások egyáltalán nem biztos, hogy segítenek nekünk.)

Reménykedjünk benne, hogy az óvatosabb fogalmazások, a bizonytalanságok beismerése teret nyer. Akár oltásokról beszélünk, akár a növekvő számú „érthetetlen” halálozásról (SADS), akár maszkokról, akár arról, hogy tényleg az oltatlanokat kell-e az újabb variánsok miatt okolni. (Ha valaki tudja, honnan erednek az újabb és újabb Omikron variánsok, kérem írja meg nekünk. Igaz a „tipp”, hogy a kevésbé átoltott országokból?)

Nagy szükségünk van a fejlődésre, az eddigi magabiztosan elfogult tájékoztatási módszerek után. És teljesen mindegy, hogy az elkövetett hibák jó- vagy rosszhiszeműségből születtek-e. Teljesen mindegy, hogy valaki konteós-e vagy sem. A tisztánlátásunkat jelenleg nehezítik a körülmények. Ezt mindannyian megszenvedjük.

Ébredjen fel a kérdező, kritikus újságírás!

Aludjon el a könnyelmű félretájékoztatás!

*  *  *

 

 

A cikkben elhangzó számítások, adatok forrása:

1.: „Nincs elég adat.” „Ellentmondó kutatási eredmények.” „Úgy tűnik”. „Még vizsgálni kell”.

Mind a hatékonyság, mind a biztonságosság terén igazából bizonytalanok a hivatalos szervek. A ECDC friss beszámolójából idézünk:

(Forrás: ecdc.eu, 2022. 07. 18., letölthető pdf)

 

2.: Nem javasolható egyértelműen a 3. oltás a kutatás alapján

• • Egyrészt: ez a kutatás csak a hatékonysággal foglalkozik, az oltások biztonságosságával nem.
  • Másrészt: a vizsgált lakosság korösszetétele különlegesen fiatal, 91 %-a 50 éven aluli, (Angliában ez pl. csak 62 %) márpedig a vakcinahatékonyság ebben a fiatalabb korosztályban bőven nagyobb, mint az idősebbek körében. Elképzelhető tehát, hogy a kutatási eredményeknél kisebb hatékonyságot kell elképzelnünk általános helyzetben.
  • Harmadrészt: habár a kutatás nagyon friss, és a jelenlegi Omikron variánst vizsgálja, de annak a korábbi (BA.1 és BA.2) változatait, nem pedig a mostanit (BA.4 és BA.5).
  • Negyedrészt: ez a kutatás nem is „az oltatlanokat” hasonlítja össze „az oltottakkal”, hanem a (betegségen átesett oltatlanok) „természetes védettségét” a (betegségen át nem esett) „oltottak védelmével”.

Sajnos Kemenesinek ez az összegzése félretájékoztatás: „az Omikron ellen a három vakcinadózis minden kombinációban a legjobb védelmi szintet jelentette”. És üzenetének sugallata (ha mindenki beoltja magát, kevesebben hunynak el) nem következik a kutatásból.

 

3.: Az oltással kialakított védelem pedig elmarad a természetesen kialakult védelemmel szemben

Nézzünk meg egy ábrát a kutatásból ennek kapcsán:

(Forrás: Effects of Previous Infection and Vaccination on Symptomatic Omicron Infections

online, letölthető pdf, 2022. 07. 07.)

Látható, hogy a természetes védelem (kék kockával jelölve) még a fertőzés után egy év elteltével is (>12 mo) komolyabb védelmet jelent, mint a 3. dózis (sötétzöld kockával jelölve), oltás után egy hónappal. Mind a Pfizer (BNT162b2), mind a Moderna (mRNA-1273) új típusú oltással kialakított védelme 4 hónap után 20 % alá csökken, fél év elteltével pedig már a negatív hatékonysági tartományban jár (A táblázatban ez utóbbit csak a kétszer oltottak világoszöld kockáin láthatjuk. A kutatás idejében még nem telt el fél év a háromszor oltottak esetében). Valószínűleg ez a negatív szám jelzi azt a tapasztalatot, hogy az „elhalványult” védelemmel rendelkező oltottak nagyobb eséllyel hunynak el a Covid19-től (és más betegségektől), mint az oltatlanok.

 

4.: Covid19 áldozatok átoltottsága, 2022. május, Anglia

(Adatok forrása: ons.gov.uk, 2022. 07. 06., Table 2., letölthető: 1., referencetable06072022accessible)

Az adatok a 60 év feletti lakosságot mutatják be, innen került ki az áldozatok ~96 %-a, és ebben a csoportban hasonló volt az átoltottság, ~82 és ~92 % közötti. 2022. május közepi átoltottságot néztünk, ehhez a 2-3 héttel korábbi adatokat érdemes használnunk (addig nem hatékony a vakcina):

(Forrás: gov.uk, letölthető pdf)

 

5.: A legenyhébb Omikron fél év alatt több mint duplájára növelte az áldozatok mennyiségét sok kimagaslóan átoltott országban

Grönlandot kivéve csakis átlagon felül átoltott országokban emelkedett 2022-ben több mint 100 %-al a Covid19-hez köthető áldozatok száma.

(Forrás: ourworldindata.org, 2022. 08. 09.)

Ezekben az országokban a veszélyeztetett korcsoportok átoltottsága 3-4 dózissal rendkívül magas, 90 % feletti. Még az európai átlag is 83 % felett van. Más szóval: az oltottak távolról sem szüntették meg a súlyos lefolyású Covid19-et.

(Forrás: ecdc.eu, 2022. 07. 18., letölthető pdf)

 

6.: „Addig senki sincs biztonságban, amíg mindenki meg nem kapja az oltást”

Klaus Schwab felhívása, 2022. júliusában. Nem előzmények nélküli gondolat. (A természetes- vagy nyájimmunitás már nem is léteznek?)

(Forrás: weforum.org, 2021. 09. 02.)

Fauci is hasonló gondolatoka pedzeget: „a közösség iránti felelősség felvenni a vakcinát” („it’s also about the communal responsibility to get this outbreak under control.”, forrás: fortune.com, 2022. 08. 04.)

 

7.: Utólagosan egyre több és több helyről érkezik a beismerés: reményeket állítottunk be tényként.

• Amerikai Egyesült Államok operatív törzsének állításai reményen alapultak. Dr. Deborah Birx a meghallgatásán vallott erről, 2022. 06. 23.-án. A kérdéses téma az volt: miért állították bizonyossággal, hogy a vakcina megvéd a Covid19-től?

• Az oltások utáni menstruációs problémák léteznek, és még majd ki kell vizsgálni őket, ismerte be Anthony Fauci (Joe Biden amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója). Kicsit mintha későn hívnánk fel erre a veszélyre a figyelmet. (esemény, videó, 2022. 07. 25.)

(Forrás: news.yahoo.com, 2021. 09. 07.)

Azaz: majd kiderül, hogy mennyit ártott az oltás a szüléseknek. Magyarországon 2022. első féléve az elmúlt öt év legalacsonyabb szülési számait hozta, és máshol is vannak csökkenésre utaló jelek. Még ki kell vizsgálni.

• A kanadai egészségügyi főorvos (Dr. Kieran Moore, Chief Medical Officer of Health) jelentése szerint 5000 beadott dózisként az egészséges fiataloknál egy esetében fellép a szívizomgyulladás (myocarditis), mint oltás mellékhatás (esemény, videó, a 25. perctől). Egy éve még úgy tippeltük, hogy 25.000 dózisonként lép fel egy (40,6 eset/1.000.000 dózis), fél éve már inkább 11.000 dózisonként volt egy szívizomgyulladás (8,6 eset/100.000 dózis).

Azaz: van még mit ellenőrizni a kockázatok és nyereségek arányában az oltásoknál, vannak még bőven kérdőjelek a biztonságosságot illetően.

 

8.: Bugyuta tényellenőrzés

A telex.hu határozott véleményre jut: Justin Bieber fél arca nem a Covid-oltás miatt bénult le (2022. 06. 14.), hanem a Ramsay Hunt szindróma miatt.

Először is ha már a cikket jegyző tényellenőr elfelejtette, itt azért kérdezzük meg: nem növekedett az oltottak között a Ramsay Hunt szindróma? Csak ezután tudunk olyan határozottan állítani. És írjuk le legközelebb azt is: a Bell’s Palsy-féle arcbénulás az egyik legjellemzőbb oltás mellékhatás. Külön vizsgálják a hivatalos szervek (pl. Kanadában, Egyesült Királyságban), és még az oltások termékleírásában is szerepel.

(Forrás: gov.uk)

Ahogy Letoha Tamás megjegyezte: a második leggyakoribb hivatalos mellékhatás volt a Bell’s Palsy arcbénulást okozó vírus (Herpes zoster). Ráadásul úgy tűnik, hogy a Bell’s Palsy nehezen megkülönböztethető a Ramsay Hunt szindrómától.

„Varicella zoster virus (VZV) reactivation (Ramsay Hunt syndrome) is less common, but may appear without skin lesions in a form indistinguishable from Bell’s palsy.”

„Thus, Ramsay Hunt syndrome may initially be indistinguishable from Bell’s palsy.”

„Ramsay Hunt syndrome, also known as herpes zoster oticus or geniculate ganglion herpes zoster, is a late complication of varicella-zoster virus (VZV) infection […] In some cases, no vesicles are present, and the patient’s chief complaints are severe pain and facial palsy; this variant is known as zoster sine herpete and can be very difficult to distinguish clinically from Bell palsy.”

(Források: Bell’s Palsy and Herpes Zoster Oticus, kutatás, 2000. szeptember

Ramsay Hunt syndrome, kutatás, 2001. augusztus

Ramsay Hunt Syndrome, kutatás, 2022. május)

Tehát a tényellenőr vágyaival, elhamarkodott ítéletével szemben a helyzet az, hogy nagyon is lehetséges, hogy Justin Bieber fél arca a Covid-oltás miatt bénult le. Ne zárjuk ki egyenlőre.

 

9.: A fiatalok többlethalálozása miért csökkent 2020-ban, és miért emelkedett 2021-ben?

Amit vizsgálni kell többek között, hogy nem az oltások miatt-e? Ez ugyanis egy fontos különbség a két év között. Az oltások 2021. elején kezdődtek, és az év végére a vizsgált korosztály ~70 %-a kapott legalább egy oltást, ~60 %-a kettőt is.

(Forrás: ons.gov.uk, letölthető xls, 2022. március 22.)

A táblázatban azt láthatjuk, hogy az Egyesült Királyságban, a 30 évesnél fiatalabbak között 2020-ban csökkent a halálesetek száma, 2021-ben viszont növekedett. (Mindkettőt a járvány előtti 5 év átlagához viszonyították. A számok a regisztrálás időpontját tükrözik.)

*  *  *