* 2022. 08. 30. * szerző: MJB *

Több portálon is találkozhattunk útmutatókkal, amik segítséget próbálnak nekünk nyújtani:

HOGYAN ISMERJÜK FEL AZ ÁLHÍREKET?

Ezek a kezdeményezések üdvözítőek. Az áltudományok, a félretájékoztatás, az egymás elleni uszítás, stb-stb ellen ugyanis a legerősebb módszerünk az egyéni szellemi fejlődés. És erre bizonyosan léteznek technikák, amiket megéri gyakorolni.

Az egyéni döntés és mérlegelés alternatívája, hogy átadjuk pl. az „álhír-felismerés” fáradságos munkáját valakinek. Erre valók a „központi hivatalos szervek”, vagy a „tényellenőrzők”. Érthető okokból (pl.: ugyan kinek lenne ideje minden szakterületben elmélyedni) a többség számára ezek nyújtanak kényelmes útmutatót. De hogy ezek az „intézmények” egészségesen működjenek, annak vannak nélkülözhetetlen feltételei, pl. az átláthatóság és a megkérdőjelezhetőség. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a téma iránt érdeklődő kisebbségnek – legyenek laikusok vagy sem – mindig meg kell hagyni a lehetőséget a kérdésekre, vitákra, kétkedésre. Ez egyfajta „decentralizálása” az igazság keresésnek, az „elefántcsonttorony” ellentéte.¹

Mindenesetre most nézzünk meg egy javaslatot arra, hogyan tudjuk magunkat fejleszteni az álhírek elleni küzdelemben. Az Egyesült Királyság kormánya és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ösztönző plakátját mutatjuk be:

(forrás: sharechecklist.gov.uk, WHO saját és facebook oldala, 2022. 08. 16.)

„Gondold meg mit osztasz meg!” „Ellenőrizd az adatokat!” Stb. A fent idézett útmutatók alapján most egy friss üzenetet fogunk kielemezni az Egészségügyi Világszervezettől (WHO).

(forrás: WHO facebook oldala, 2022. 07. 29.)

*

Nézzük végig a WHO állításait! Ellenőrizzük, és gondoljuk meg, hogy megosszuk-e, stb.!

1. ÁLLÍTÁS: A COVID19 NAGYON VESZÉLYES

„Hetente ezrek halnak meg miatta”, de ha túl is éled, akkor még ott a „hosszú-Covid”.

Kezdjük az elsővel: „ezrek” halnak meg. De kérdéses, hogy ez mit is jelent.

Az sejthető, hogy a tesztekkel kimutatott Covid19 betegek kb. fele tünetmentes (akár 56 %-a), még a WHO szerint is:

(forrás: WHO facebook oldala, 2022. 08. 06.)

Mivel általánosan bevett módszer lett a Covid19 halálesetek definiálásakor a tesztelés, (nem pedig a diagnózis), ezért feltételezhetjük, hogy az áldozatok fele is tünetmentes, azaz esetükben bizonyosan nem a vírus okozta a tragédiát. Talán pontosabb lenne azt írnia a WHO-nak a plakátra, hogy: „hetente 500-ak halnak meg”?

De ha ezt az érdekességet figyelmen kívül hagyjuk, még akkor se szabadna általánosítanunk, ugyanis a lakosság többségénél a hivatalos Covid19 áldozatok ~1-2 %-áról beszélhetünk csupán.³ Ők a 60 évesnél fiatalabb emberek (a lakosság ~75 %-a), akik alapvetően egészségesek, azaz nincs komoly alapbetegségük. Nekik a WHO üzenetét így kell olvasniuk:

Hetente 10-ek halnak meg a Covid19 miatt.

Egészen más így a hangulata. Érdemes lenne figyelmeztetni erre az embereket, még a végén valaki feleslegesen megriad.

De ha mindezek ellenére is maradnánk az „ezrek” adat mellett, nem ártana tudni, hogy 2.000-ről vagy éppen 5.000-ről beszélünk? Nehéz dolgunk van, ha képbe szeretnénk kerülni, hogy a WHO számai milyen léptékű veszélyt jelentenek. Hogy valamilyen támpontunk legyen, utánanézhetünk mondjuk ennek:

• 2019-ben 58,39 millió ember hunyt el a világon, azaz hetente ~1,12 millió. A „hetente ezer” ember az az áldozatok kevesebb mint 0,1 %-a. Tehát 99,9 % egyéb okok miatt hunyt el. A 60 évesnél fiatalabbak esetében: 99,999 % az, aki nem Covid19-hez köthető okok miatt hal meg hetente.

A plakát másik pontja ami a veszélyre figyelmeztet, a „hosszú-Covid”-dal („long-Covid”) foglalkozik. Egészen korrekt módon, valahogy így: „Talán tízből egy betegnél kialakul „long-Covid”. Talán az oltás csökkenti ezt az arányt.”

Tehát még nem tudjuk, hogy mennyi embernél alakul ki a betegséget követően valamilyen nem kívánt utóhatás, és nem tudjuk, hogy ezen az ismeretlen számon mennyit ront vagy javít az oltás. A „long-Covid” természetesen egy létező egészségügyi probléma, amit még akkor is megéri figyelnünk, kezelnünk, ha zömében enyhe vagy rövid ideig tartó esetekről beszélünk. A WHO által javasolt „gyógymód”-hoz (az oltáshoz) azonban érdemes hozzáfűznünk néhány dolgot:

• Az oltás mellékhatásoknál is ugyanilyen gyakori a nem kívánt utóhatás: 10 dózisonként legalább egy eset.⁴ Zömében itt is enyhékről beszélünk persze. A hosszútávú mellékhatásokat meg sajnos csak élőben tudjuk megtapasztalni, mert a gyorsított engedélyezés miatt kihagytuk a tesztelésből a 2 éves utánkövetést. Németországban most úgy néz ki, hogy félmilliónyian sérültek meg súlyosan az oltásoktól. Sajnos mégsem nagyon erőltetjük meg magunkat, hogy pontosan az esetek után járjunk. Ez a hiányosság leglátványosabban a „nulla elismert oltásáldozat” jelenségében nyilvánul meg: hiába ugrott meg a Covid19 vakcinák kapcsán a bejelentett halálesetek száma drasztikusan (az influenza oltásokhoz képest 20-szorosára!),⁵ az elhunytak 1,5 év alatt nem kerültek más kategóriába, csak ilyesmikbe:

“Nincs elég adat”. “Nem valószínű”. „Nem zárható ki”. “Majd kivizsgáljuk”.

(forrás: health-infobase.canada.ca, 2022. 08. 22.)

Ezt a hiányosságot figyelhetjük meg a magyar, angol, amerikai, összeurópai, kanadai stb. szervek példáin is. Ráadásul valamiért a hosszútávon megtörtént tragédiákat már eleve nem is vesszük számításba, csak a „röviddel az oltás után” bekövetkezett haláleseteket.⁶

 Jelenleg tehát kérdéses még, hogy pontosan kinél (pl. melyik korosztálynál) válik be az oltás. Nem tudjuk mik a pontos hátrányok. Addig pedig nehéz fűnek-fának, általánosságban ajánlani a vakcinát. Már ha lelkiismeretesen akarunk eljárni.

Eddig azt kell mondjuk, hogy a WHO üzenete inkább félelemkeltő álhír pontatlan és hiányos adatokkal. Nem pedig objektív tájékoztatás.

2. ÁLLÍTÁS: AZ OLTÁSOK NAGYBAN CSÖKKENTIK A HALÁLOZÁSI ESÉLYEKET

Háromszor is leírják: „Jelentősen.” – „A többségnél 85 %-osan.” – „Tizedére csökkentik.”

A plakáton az oltatlanokról és oltottakról beszélnek. Azt sugallva ezzel, hogy a legnagyobb veszélynek azok vannak kitéve, akik még nem kaptak egy dózist sem.

De ez nem igaz.

Talán kevesen tudják, de lassan egy éve a legnagyobb veszélyben az egyszer és kétszer oltottak vannak. Rájuk nézve a leghalálosabb a Covid19, és minden más halálozási ok esetében is a legrosszabb mutatóik éppen nekik vannak⁷. (Ezt több cikkünkben is bemutattuk már: az angol adatszolgáltatásokból egyértelműen látszódnak a számok.) Az a nyakatekert helyzet állt tehát elő, hogy (vigyázat, bonyolult mondat jön!)

ha a WHO a lehető legtöbb emberéletet akarja megmenteni, akkor az általa legjobbnak talált megoldást (az oltást) nem az oltatlanoknak kell ajánlania elsősorban, hanem az egyszer és kétszer oltottaknak.

Kicsit veszélyes versenyfutásnak tűnik a dolog. Az 5. dózist majd a mostani 3.-at kapóknak kell majd főleg ajánlani?..

A fentiekből az is egyértelmű, hogy a WHO egyszerűsített, általánosító megfogalmazása súlyos tévedés. „Az oltottak” ugyanis nincsenek jobban védve a Covid19-től. A plakáton nem jelzik, de feltételezhetően kizárólag a 3-szor és 4-szer oltottakra gondolnak. Rájuk is csak egy rövid, pár hónapos időintervallumban. Amíg hatékony a vakcina.

• De az oltottak 10-szeres védettsége, azaz a 90 %-os hatékonyság, (vagy az ezzel ellentmondó, és amúgy is értelmezhetetlen „többségnél 85 %-os” hatékonyság,) még ebben a szűk mezsgyében sem látszódik sehol az átfogó, teljes lakosságra vonatkozó adatbázisokban. A legfrissebb angliai adatoknál az emlékeztető oltást kapottak ~2-szeres védelmét látjuk, de csak a Covid19 ellen⁷. Azaz ~50 %-os vakcinahatékonyságot. Ez pont kérdéses, hogy megfelel-e az „Egészségügyi Világszervezet (WHO) követelményeinek, mely szerint egy oltóanyagot 50 százalék felett lehet jóváhagyni”.
  

Ha megnézzük, hogy mire alapozza a WHO a gyanúsan kiemelkedő vakcinahatékonysági véleményét, akkor némi keresgélés után találhatunk a honlapjukon róla anyagot: a 3. oltás hatékonysága elég változó eredményeket mutat (26 – 97 %). A kutatások jellemzően valamilyen speciális csoportot vizsgáltak, nem a most futó variánsokra (BA4, BA5), hanem a korábbiakra (BA1, BA2), a halálozásról nincs sehol külön adat bennük, és a 4. oltásról pedig arra jutnak, hogy „nehéz megmondani a hatékonyságát” (idézet az utolsó oldalról).

(forrás: who.int, letölthető pdf, 2022. 08. 11.)

A kutatási eredmények tehát egyáltalán nem olyan magabiztosak, mint a WHO plakátja.

A WHO témaköre eleve indokolatlanul szűkített (csak hatékonyságról beszél, de biztonságosságról nem). A fenti bizonytalanságok ismeretében komoly kérdés továbbá, hogy miért nem jelzik a kétséges adatokat? Hát egy nyavajás fogkrém reklámnál, vagy lakásbiztosításnál is több figyelmeztetést látunk, mint ezen a „globális vészhelyzet okán kiemelkedő fontossággal bíró” plakáton. Valamilyen apró-betűs résznek szokás szerepelnie: „A részletekért olvassa el a betegtájékoztatót”, „A tájékoztatás nem teljes körű”, stb.

• Ha olyan adatokat szemlélünk, melyek szerint a 100 %-ban emlékeztető oltásokat kapott Chilében kétszeresére nőtt a Covid19 halálozás 2022-ben⁸, vagy hogy az 5-11 éves gyerekeknél ötszörös a súlyos oltásmellékhatások száma a vírus súlyos hatásaihoz képest⁹, akkor igenis, azt kell mondjuk, hogy legyen a WHO plakátjain legalább valamilyen apró-betűs figyelmeztetés. Sok a kétség.

A WHO állításai miatt alakulhat ki az olvasókban az a gondolat, hogy „ha nem lenne oltás, tízszer annyi ember halna meg”, vagy hogy „a kórházakat az oltatlanok terhelik le”. Egyik sem igaz, ez a tízszeres arány nem lelhető fel se az intenzív osztályokon, se a Covid19 áldozatok között, se általában az elhunytak között⁷. Sőt.

A WHO mintha kizárólag a szűken vizsgált előnyökre fókuszálna az oltások esetében, csak ezeket közli az információs plakátján. Pedig komoly kétségekkel és ellentmondásokkal teli a tudásunk jelenleg. A szemellenzős hozzáállás nem segíti a tájékozódást, sőt az oltatlanok diszkriminálását támogatja és indokolatlan töréshez vezet a társadalomban. Láthattuk, hogy az ilyen téves információk mennyire elragadtatták a politikusainkat is, és egészen szélsőségesen kezdtek fogalmazni az oltatlanokról.¹⁰

3. ÁLLÍTÁS: AZ EDDIGI JÁRVÁNYKEZELÉS MŰKÖDÖTT

Ezért ajánlják a plakátjuk alján kis ikonokkal a 2,5 éve megszokott távolságtartást, maszkozást.

De tényleg minden jól bevált?

Az elméleteket visszaigazolták az események? Mi lehet a távolságtartások, iskolabezárások, megtiltott beteglátogatások stb mérlege az előnyök/hátrányok terén? Egy friss adatszolgáltatás szerint csak Angliában és Wales-ben hetente ~1.000-n meghalnak, és úgy tűnik, hogy a járványintézkedések miatt¹¹. Ezek az aggasztó számok a szokásos halálozáson felül mutatkoznak, és nem köthetőek a Covid19-hez.

Ha kérdésesek a módszereink, akkor mégis miért mélyül el mindenkiben alapvető igazságként, hogy pl. a távolságtartás (javasolva, vagy kötelezően, lezárva-bezárkózva) nagyon nyereséges tevékenység nekünk?

Például azért, mert a 2,5 év alatt felhalmozott tévedéseket nem szokás kijavítani¹². A hibás, téves tájékoztatások utólagos beismerése, javítása rendre elmaradt, ez pedig komoly gond.

A maszkoknál pedig ugyanaz a helyzet, mint az oltásoknál: még ha csökkentik is a Covid19 esetek számát, kérdés, hogy nem ártanak-e többet? A maszk alapvetően nem egy egészséges dolog. Ezért van az, hogy a speciális körülményeket leszámítva (pl. veszélyeztetett alapbetegségekkel szenvedő fekvőbetegek közelében) komolyan kérdéses a hasznossága. Talán éppen emiatt, de arra is megvan az esély, hogy a többlethalálozást növelték az általánosan bevezetett szigorú maszkos szabályok. Egy 600.000 gyermeken vizsgált tanulmány szerint a maszkok nem csökkentik a fertőzések számát. (kutatás online, letölthető pdf, 2022. 03. 22.) Mielőtt tehát magabiztosan ajánljuk a módszert, van még néhány kétely, amit el kell oszlatni. De legalább illene felhívni rá a figyelmet.

*

ÖSSZEFOGLALÓ

A WHO plakátja álhír. Nem az objektív tájékoztatás útja, pedig ha valahol szerepe lehet egy központi, hivatalos szervnek, az éppen ez lenne. De sajnos félrevezető híreket közöl, és markáns véleményét egymásnak ellentmondó vagy homályosan félelmetes adatokkal támasztja alá. Következtetései, javaslatai tehát kétségesek. Még ha a vakcina lenne is a világ legjobb megoldása a járványra, erről a plakátról akkor is ki kell jelentenünk: áltudományos oltás-propaganda.

Miért nem rendes információkat kapunk? Az segítené a WHO-t a vakcinázási stratégiájában, ha valóban „a bizalmat” szeretné növelni, és az „oltakozási kedvet”. Erről amúgy született egy szép tanulmány, azzal a nem meglepő eredménnyel, hogy az átláthatóság növeli a bizalmat.

Nos. Jelentsük az álhírt a facebookon?

Nincs értelme. A „közösségi alapelveik” szerint ugyanis ezzel a félretájékoztatással semmi gond nincsen. Csak akkor lenne a hamis állítás tiltandó, ha az oltások ellen szólna:

(forrás: A Facebook közösségi alapelvei / Félretájékoztatás / Covid19, 2022. 08. 22.)

A facebook centralizált munkássága nem az álhírek ellen küzd. Bizonyos álhírek ellen küzd, bizonyosakat pedig támogat.

A Covid19 kapcsán sajnos az derült ki, hogy a cikk elején említett „központi hivatalos szervek”, vagy a „tényellenőrzők” rendszere nem feltétlenül működött jól. Utolsó védőbástyánk a tájékozódásban, az „álhírek elleni küzdelemben” az egyéni szellemi fejlődés. Ez bármilyen fáradságos is, de mégis szép lehetőségeket rejt magában: egy önálló individuumokra épülő decentralizáltabb működési modell képét, egy felnövekvő társadalmat. Ebben gyakorolnunk kell a veszély léptékének felismerését is, a „központi szervek” ebben sem szerepeltek túl jól a Covid19 alatt, például az átláthatóság terén. A majomhimlő zajló eseményei szerint sem javult feltétlenül a rendszer: pontosan mi alapján is hirdettünk „nemzetközi közegészségügyi veszélyhelyzet”-et 5 áldozat után? A facebook-ot innentől „felhatalmaztuk” a cenzúrázásra:

(forrás: facebook, 2022. 08. 28.)

Vagyis pontosabban fogalmazva: a WHO felhatalmazta a facebookot, hogy ezentúl a majomhimlővel kapcsolatosan is csak a WHO által elfogadott híreket közölje.

*

A társadalom felnövésének rizikóit nem tudjuk kikerülni, ugyanúgy, ahogy egy gyermek növekedésénél sem. De ezen rizikók kezelése a feladat, nem pedig az elfojtásuk. Nem állhatunk a felnövekvő társadalom útjába. Egészségtelen.

*   *   *