Itt a legördülő menüpontokban próbáljuk összegyűjteni a kapcsolódó adatokat, gondolatokat. Az összes írásunkat a „Cikkek„-nél tekintheti meg. Ha javaslata, kritikája van, kérjük küldje el az emailcímünkre! Mi is igyekszünk frissíteni, aktualizálni a kérdéshez kapcsolódó anyagokat.

 * 2022. 01. 30. * szerző: MJB PG *

Az adatok:

“A negyedik hullám alkalmával, tehát az elmúlt év szeptember 7-e és az idei év január 3-a között 456 ezer magyar fertőződött meg, akik közül 17 ezren szorultak kórházi kezelésre.

A kórházba kerültek 60 százaléka nem részesült oltásban, 40 százalékuk azonban igen.

1850 személyt kellett intenzív osztályon kezelni, közülük 70 százalék nem volt oltott, és 30 százalék vette fel a vakcinát.

A 456 ezer fertőzöttből 9485 ember hunyt el, ami 2,1 százalékos halálozási arányt jelent, szemben a megelőző hullámokkal, ahol ez az arány majdnem 4 százalék volt.“

(forrás: Dr. Kásler Miklós, az Operatív Törzs vezetője, infostart.hu, 2022. 01. 09.)

Ilyen adatokra vár Magyarország egy éve. Ezekből derül ki, hogy mennyire hatékonyak az oltások. Csak kerekítések nélküli, pontos, és teljes adatokra lenne szükség. A közölt részletek sajnos csak arra jók, hogy felületesen szemlélve azt az érzetet keltsék: „az oltások működnek”. Ez sajnos nem derül ki belőle, viszont az adatok számunkra több kérdést is felvetettek.

Ami kiderül: A járvány léptéke

456.000 fő: a lakosság kb 5 %-a kapta el a Covid19-et ősszel Magyarországon, azaz nagyjából 20 emberből egy.

17.000 fő: a lakosság 0,17 %-a került kórházba Covid19 miatt Magyarországon, azaz nagyjából 500 emberből egy.

1.850 fő: a lakosság 0,019 %-a került az intenzívre Magyarországon, azaz nagyjából 5.000 emberből egy.

9.485 fő: a lakosság 0,097 %-a halt meg Covid19-hez köthetően, azaz nagyjából 1.000 emberből egy. (A Kásler által kiemelt 2,1 % más: ő a fertőzöttek 2,1 %-áról beszél.)

Ami kiderül: A kórházba kerültek átoltottsága:

Tudjuk, hogy a kórházba kerültek 40 %-a volt beoltva. Az összes fertőzött oltottsági arányáról nincsen adatunk, csupán 4 %-ukról: arról a 17 ezerről, akik kórházba kerültek.

Nem derül ki tehát: A fertőzöttek átoltottsága

A fertőzöttek maradék 96 %-áról (kb. 439.000 fő) nem tudunk meg semmit. Nem derül tehát ki, hogy az oltások mennyiben védenek a fertőzéstől, mennyiben segítettek minket a járvány megállításában. Nem tudjuk meg, hogy az oltatlanok több vagy kevesebb eséllyel betegedtek-e meg, és kell-e őket fertőző veszélyforrásnak tartani?

Szintén nem derül ki: Az áldozatok átoltottsága

A kórházban és intenzíven lévő betegek átoltottságából nem lehet az áldozatok átoltottságára következtetni. Például lehetséges, hogy a kórházban lévő Covid19 betegek 40 %-a oltott ugyan, de az összes áldozat az oltatlanok 60 %-ából kerül ki. Vagy éppen hogy fordítva: mind az oltottak közül kerül ki.

Ami kiderül: Az intenzívre kerültek oltottsági aránya

2021. őszén az oltatlan lakosság intenzívre kerülési esélye 0,034 % volt (3.801.083 főből 1.295, azaz 3.000 emberből 1). Az oltottaknál ez a szám 0,009 % (6.081.733 főből 555, azaz 10.000 emberből 1). Ebből az adatból szokás kijelenteni, hogy az “oltások hatásosak”, majdnem négyszeresen (0,034 / 0,009 = 3,73). Érdemes szem előtt tartani: ez nem azt jelenti, hogy „ha mindenki beoltotta volna magát, akkor negyedére csökkent volna az intenzívre kerülés, és így a halálozás is.” Igazából nem tudjuk, ez mit jelent. (A mérési módszerekkel külön cikkben foglalkozunk.)

Ami nem derül ki: A súlyos lefolyás elkerülésének esélye

Az intenzíven kezeltek (1.850 fő) a súlyos esetek töredékét takarja, ez a szám még az áldozatok számának (9.485 fő) is kevesebb mint 20 %-a. Szükségünk van a maradék 80 (de inkább 90-95?) % adataira, ha bármit is ki szeretnénk jelenteni a vakcinák hatékonyságáról: csökkentették vagy növelték a súlyos kórházi esetek számát? Tudnunk kell továbbá azt is, hogy az oltások mellékhatásaival hányan kerültek kórházba. (Ezzel külön cikkben foglalkozunk)

Ami nem derül ki: Sikeres volt-e az őszi hullám kezelése?

Dr. Kásler a fertőzöttek kórházba kerülési arányait (2,1 %) hasonlítja össze a korábbi hullámokéval (4%). Ezek alapján gondolhatnánk, hogy az oltásoknak köszönhetően felére csökkent az áldozatok száma. Ez egy olyan soktényezős kérdés, amire ilyen egyszerűen sajnos nem kapunk választ. A KSH adataira (külön cikkben foglalkozunk vele), vagy a lakosságarányos halálozási számokra nézve (2021. ősz: 0,097 %, 2020. ősz: 0,107 %) például éppen nem tűnik olyan rózsásnak a helyzet.

Ami kiderül: Veszélyben volt ősszel az egészségügy?

Magyarországon a járványt segítő szabad intenzív kapacitás kb. 900 férőhelyet jelent, ezt felduzzasztották 1.300-ra. Úgy tűnik, hogy bármilyen megterhelő is lehetett, a négy hónapra eloszló 1.850 ápolttal feleslegesen aggódtunk az összeomlás miatt.

Ami nem derül ki: Ki milyen oltást kapott, mikor, mennyit, hány évesen, milyen alapbetegséggel, stb?

Nem csak egyéneket, de szakértőket is érdekelhetnek pontosan az adatok. És nem ilyen elnagyoltan, ezek ebben a formában akár veszélyesek is lehetnek. A válaszadás egyszerűségével kecsegtetnek: “az oltás vagy jó vagy nem!” De ez nem feltétlenül igaz. Elképzelhető, hogy néha jó, néha nem. Ami talán életmentő egy 85 éves cukorbetegnek, az lehet hogy felesleges vagy éppen veszélyes egy 20 éves sportolónak.

Felvetett kérdések: Hol halt meg a Covid19 áldozatok 80 (90) %-a, ha nem az intenzíven?

A kérdéssel több cikk is foglalkozik: telex.hu, magyarnemzet.hu. Itt csak annyit tennénk hozzá, hogy szinte bizonyosan vannak az áldozatok között tünetmentesek is, akár tévesen Covid19-hez kötött áldozatok. Ez a mérési módszerünkből fakadó biztonsági tényező miatt van: mindenkit Covid19 áldozatnak számolunk, akinek két hónapon belül volt pozitív tesztje. Ennek oka, hogy a járványhelyzet megfékezéskor az a kisebb baj, ha „túl sok” fertőzöttet mutatunk ki. Kásler adatai alapján felmerül: lehetséges hogy a biztonsági tényezőnk túl nagy?

Felvetett kérdés: Miért nem ismerhetjük meg a fertőzöttek és az áldozatok átoltottsági arányait?

Talán mert az “csökkentené a vakcinákba és a járványügyi intézkedésekbe vetett hitet”? Még az is lehet, hogy az oltakozás ront a helyzetünkön? Meredek feltételezés. Bár van rá példa: Angliában ősszel az oltottak 67 %-ából került ki az áldozatok 75 %-a (ezzel külön cikkben foglalkozunk). Persze könnyen elejét lehet venni itthon az ilyen találgatásoknak: hiánytalanul közzé kell tenni az adatokat.

* 2022. 01. 30. * szerző: MJB *

A 2021. novemberében megjelent tanulmány a fél évvel korábbi 3. hullám adatait feldolgozva „egyértelműen” bizonyította az összes vakcina hatékonyságát. Ez a kutatás egyedülálló az itthoni adatszolgáltatás terén: országosak, teljes-körűek, a vizsgált időtartomány is kellően tág. Talán csak azért nyilvános, mert igazolni látszik a politikai döntéseket a járványkezelés területén. „A vakcinák működnek, a keletiek éppúgy, mint a nyugatiak.”

Adatok a tanulmányból, a 3. hullámot lefedő időszakról (2021. január 22. – június 10.):

3.740.066 fő kapott két dózis vakcinát: a lakosság 38,5 %-osan átoltott.

13.533 fő hunyt el: a lakosság 0,139 %-a halt meg Covid19-hez köthetően, azaz nagyjából 750 emberből egy.

553 fő oltott áldozat: az összes áldozat 4,086 %-a halt meg teljesen beoltottként. Ha ez a lakosság oltott 38,5 %-ából került volna ki, és az áldozatok maradék 96%-áért az oltatlan lakosság lenne a „felelős”, akkor az a napnál is világosabban jelezné, hogy az oltások hatékonyak. De sajnos nem így van. A tanulmány eredményeiről ugyanis ma már tudjuk: tévesek voltak. A vakcinák nem 90-100%-os hatékonyságúak, ez látható a kórházba kerültek és a fertőzöttek adatain. A kutatás még nemzetközi szinten is „tudományosan nagyon kielégítő” volt, de akkor hol lehet a hiba?

A vizsgált időtartományban. Túl nagy.

2021. január 22. és június 10. között ugyanis az átoltottságban nagy változások történtek, 0%-ról nőtt 38,5%-ra, és a halálesetek időbeni megoszlását ezalatt nem tekinthetjük állandónak. Nézzük meg a fertőzöttségi (zöld) és halálozási (piros) görbéket, hogyan viszonyulnak a teljesen beoltottak (kék) görbéjéhez:

(forrás: ourworldindata.org)

Léptékében kerestem a helyes választ: vajon mekkora átoltottsággal számolhatunk a 3. hullám idején? Ehhez megfelelő közelítésnek tűnik a járványgörbék csúcsánál számított átoltottság, már csak azért is, mert az első szakaszban láthatóan több esetszám történt, mint a leszálló ágban. A második dózis után kialakuló védettség 14 nap, ennyivel korábbi dátumot kell nézünk, mint a csúcsok.)

A fertőzési görbe csúcsánál a lakosság átoltottsága: 3,92 %. A halálozási görbe csúcsánál: 5,45 %. Sokkal reálisabb, ha azt mondjuk: az áldozatok 4 %-a (553 fő oltott) a lakosság 4-5 %-nyi oltott részéből került ki.

Ezek közelítő számok, de jól mutatják: a tanulmányban tévesen számolták a Covid19 áldozatokhoz tartozó 38,5 %-nyi átoltottságot. Ha mondjuk még néhány héttel kitolták volna a vizsgált időtartamot, akkor „még hatékonyabb” vakcinaeredményeket kaptunk volna: pl. a lakosság 50 %-nyi teljesen védett részéből került volna ki nagyjából ugyanannyi (553) oltott áldozat. Itt van tehát egy hiba a kutatásban, és minden következtetésében.

Ebben nem is az az aggasztó, hogy egy tanulmány túloz valamiben. Ez előfordulhat, kizárni nem lehet a hibákat, veszélyes ötlet lenne megpróbálni. Az aggasztó az az, hogy annyi szűrőn ment át ez a kutatás, és sehol nem derült fény a gyengeségére. A sajtó, az utolsó védőbástya is elaludt. A közvéleményben csak egy újabb szalagcím maradt meg: „a vakcinák működnek, bolond aki nem látja”.

Várható politikai, vagy sajtó helyreigazítás? Nem nagyon. A tévedések beismerése most veszélyes, az igazság másodlagos: csökkentené a vakcinákba vetett hitet.

U.I. Érdekesség a tanulmányból. Szükségesnek tartották leírni benne: lehetséges, hogy a vakcinahatékonyság eredményei túlzóak, hiszen „az orvosokkal előfordulhat hogy az oltottak esetében kevésbé hajlamosak Covid19-et diagnosztizálni.”

* 2022. 02. 03. * szerző: MJB *

„A hazai járványadatokon alapuló következtetések szerint egy oltatlan embernél minimum kétszeres a kockázata a megfertőződésnek, és ötszörös a kockázata annak, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljon.”

2021. novemberében Dr. Oroszi Beatrix (a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója, tagja a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatnak, ami tanácsokat ad az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak és így a kormánynak is) nyilvánosságra hozott néhány hazai adatot, amik eléggé meggyőzőnek tűnnek!

Ezek az adatok a „STANDARDIZÁLT” (100.000 főre vetített) módszerrel mutatják be, hogy miket tapasztaltunk a 2021-es őszi hullám során. Ez egy elfogadott módszer, megvannak az előnyei és a hátrányai is. Hogy milyen hátrányok? Nézzük meg a skót hivatalos adatszolgáltatás táblázatát, rögtön világossá válik, hogy mikre gondolok:

A táblázatban zölddel kiemeltem a „STANDARDIZÁLT” eredményeket, azaz hogy 100.000 főre vetítve hány áldozatra lehet számítani. Látható, hogy itt is 4-5-szörös hatékonyságot mutatnak vakcinák, tehát az oltottak jóval kisebb eséllyel halnak meg. Dr. Oroszi grafikonján is nagyon hasonló eredményeket láttunk. Az oltások egyértelműen működnek. Mondhatnánk.

Csakhogy ebből a skót táblázatból jóval több kiderül. Látjuk a konkrét esetszámokat. Kiderül belőlük, hogy a vizsgált négy hét alatt, az őszi hullám csúcsán, az összes áldozatnak több mint 86 %-a oltott volt (432 fő). Ők a lakosság átoltott 71 %-ából kerültek ki. (kb. 3.890.000 fő). Ez azt jelenti: az oltások egyértelműen nem működnek. Sőt, rontanak a halálozási számokon.

Az adatok ilyenfajta elemzése is hivatalosan elfogadott, maga Dr. Oroszi is méltatja. Úgy hívják, hogy „SCREENING” módszer. Összehasonlítását a „STANDARDIZÁLT”-tal külön cikkben elemezzük. Itt most csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy:

• Az ellentmondó adatok nem adhatnak senkinek bizonyosságot. A helyes válasz a kielemzés során csakis a „nem tudjuk”-ban csúcsosodhat ki.
• Az olyan adatszolgáltatással, ami csak az egyik módszer eredményeit mutatja be, vagy a „SCREENING”-et, vagy a „STANDARDIZÁLT”-at, azzal nem tudunk mit kezdeni. Semmiféle bizonyosságra nem vezethetnek minket. Bármit is sugallnak, lehet hogy pont az ellentéte az igaz. Sajnos az adatszolgáltatások döntő többsége ilyen hiányos.

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy Dr. Oroszi adatszolgáltatása használhatatlan, hiányos. Csakis arra alkalmas, hogy félreértelmezzük, és azt gondoljuk: „az oltások bizonyítottan működnek”. Ez sajnos nem igaz. Ugyanis nem derül ki belőlük semmi.

* 2022. 02. 04. * szerző: MJB *

Egy éve ilyenkor sok cikket olvashattunk a vakcinák hatékonyságáról. “Az oltások működnek!” 2021 első felében ezek a hírek győzték meg szerte a világon emberek millióit, hogy beoltsa magát.

• 2021. január: “…aki megkapja az oltást, annak 95-97 százalék az esélye, hogy nem lesz covidos, és a klinikai tesztek adatai szerint 100 százalék, hogy nem kerül amiatt súlyos állapotban kórházba” * * * (Kemenesi Gábor virológus, Szlávik János főorvos, index.hu, infostart.hu)
• 2021. július: “A jó hír viszont az, hogy ha akár csak kis mennyiségben is, de jelen van a vírus tüskefehérjéje elleni antitest a szervezetben, akkor biztosított a védelem.” * * * (Erdei Anna immunológus – az MTA főtitkárhelyettese, mta.hu)
• 2021. március: “…az oltások hatásosabbak, mint eddig gondoltuk. […] A T-sejtek felveszik a harcot a különböző mutációk ellen.” * * * (amerikai járványügyi hivatal – CDC, napi.hu)

Az ilyen hírek szinte kivétel nélkül „ellenanyag”-méréses kutatásokra hivatkoztak. A mostanra összegyűlt tapasztalatok alapján viszont kiderült: nincs közvetlen kapcsolat a „védettség” és az „antitestek, T- és B-sejtek, stb” mennyisége között.

• 2021. december: “Jelenlegi tudásunk szerint nem lehet megállapítani, hogy pontosan ki tekinthető védettnek, mivel a védettség pontos paraméterei nem ismertek.” * “Önmagában kizárólag immunológiai (antitestes, sejtes) válaszból a védettségre nem lehet következtetni.” * * * (Az MTA hetedik hírlevele, mta.hu * Szekanecz Zoltán, Falus András, Jakab Ferenc, Kulcsár Andrea, tudomany.hu)
• 2021. október: “Azt is megjegyezte, a korábban többet hangoztatott véleményekkel ellentétben az antitestszint nem mutatja meg, hogy ki fog megfertőződni, és ki nem. Az „semmilyen módon nem tudja előrevetítetni a védettséget vagy a védetlenséget” – fogalmazott.” * * * (Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, kardiológus, index.hu)
• 2021. november: “Az alacsony ellenanyagszint nem jelenti azt, hogy valaki nem védett. […] …önmagában a celluláris immunitás és a humorális immunitás [T- és B-sejtes védelem] sem jellemzi a szervezet védettségi állapotát. ” * * * (Dr. Kásler Miklós – az operatív törzs vezetője, telex.hu)

Ezért is változott meg teljesen a kommunikáció. Ma már „csak” a kórházba kerüléstől, súlyos lefolyástól véd az oltás. Legalábbis ott még kimutatható valószínűleg érdemi különbség oltottak és oltatlanok között.

Ez az elbizonytalanodás az ellenanyagmérések területén rendkívül fontos tény.

Két terület alól húzta ki a talajt. Az egyik, hogy mennyire védett egy oltott? A másik, hogy mennyire védett egy betegségen átesett ember? Ugyanolyan meghatározó módszer volt mindkét esetben ez a technológia. És ugyanolyan szakmai kétségeknek kéne felmerülnie mindkét esetben. Ezt látjuk?

A „betegségen átesettek”-nél teljes “beismerést” tapasztalunk: 2022. február 15-től már nem járnak nekik “többletjogok” az oltási kártyával. Ez érthető is lehetne, csakhogy az oltásokba vetett hit meg ezzel ellentétes: egyre csak erősödik. Ez egy érthetetlen kettős mérce. Súlyos, feszültségteremtő tévedés. Magyarországon csak a regisztrált fertőzésen átesettek száma másfél millió. És az omikronnal ez a szám drasztikusan nőni fog. Pontosan mi alapján fosztjuk meg őket alapjogaiktól?

Normális körülmények között a sajtó helyreigazítási hullámba kezdhetne rögtön: „tévesen állítottuk egy tanulmányról, hogy a védettséget igazolja”, stb. Nem kezd. Viszont szinte némán asszisztál a fertőzöttek és oltatlanok megkülönböztetéséhez. Mintha mi se történt volna. Pedig történt.

Az ellenanyagszint méréseken túl persze léteznek egyéb módszerek is az oltások vagy a természetes védettség ellenőrzésére. Itt sajnos főleg titkolózás van, félinformációkkal (néhány ilyen adatszolgáltatást külön kielemzünk). És szinte 100%-os érdektelenség a természetes védettség mérését illetően. Kettős mérce.

Változott hát valami? Az oltatlanokat korlátozó intézkedések egyre szigorodnak szerte Európában. Ez különleges és érthetetlen gondolkozást tükröz:

hiába csökkent le drasztikusan a vakcinák hatékonyságát bizonyító tény, az oltásokba vetett hit egyre csak erősödik.

Szélsőséges nézet, ami mindkét oldalon csak növeli a feszültségeket. Ha jóhiszemű vagyok azt mondom: maradi gondolkozás. Még mindig az egy évvel ezelőtti szakértői álláspontot képviseli, a maga 95-100%-os hatékonysági jóslataival. Persze akkoriban ez még talán érthető is volt: a tudományos nézőpont abban reménykedett, hogy a vírus egy pofonegyszerű dolog tulajdonképpen: “minél több az ellenanyag, annál kevésbé betegszik meg az ember”. Ma már tudjuk, hogy ez nincs így. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vakcinák semmit sem érnek. De azt biztos jelenti, hogy kisebb a szerepük és kevesebb az előnyük, mint gondoltuk.

Ennek a tévedésnek véleményem szerint az az oka, hogy beszűkült szemmel vizsgáltuk a Covid19-et. Azt hittük, mindent eldönt a vírus, és a kis pajzsok ellene. Nos, a kis pajzsok mennyisége nem meghatározó. Talán hamarosan kiderül: a szervezetbe jutó vírusok mennyisége sem sorsdöntő? Ami biztos:

a vakcinák szerepe a járványban korántsem mindent eldöntő kérdés.

Hogy a járvány és a megbetegedés kérdése mennyire összetett, és mekkora kárunk származhat belőle, ha ezt szem elől tévesztjük, azzal külön cikkben foglalkozunk.

* 2022. 03. 31. * szerző: MJB *

Hogy az „oltások működnek”-e, az két feltételhez kötött: hatékonyak és biztonságosak. A hatékonyságról viszonylag sok szó folyik, a biztonságosságról kevesebb. Eleinte még akár szakértők is el tudták intézni annyival a kérdést, hogy „nulla halálos áldozatot követelnek az oltások”, de azért hamarosan a reálisabb nézet nyert teret: „a vakcinák mellékhatásainak mennyisége „elenyésző” a Covid19 által okozott károkhoz képest”. A cikk ezzel a kérdéssel fog foglalkozni: tényleg „elenyészőek”? Azt fogjuk megnézni, körülbelül mit tudunk a vakcina-áldozatok mennyiségéről, és ez hogyan viszonyul a Covid19 áldozatok számához.

ELŐZETES: a helyzet komolyságához képest megdöbbentő hiányosságok vannak az oltások biztonságosságának ellenőrzése terén. Ezen hiányosságok sajnos arra mutatnak: nem tudjuk, hogy az oltások működnek-e. Hiszen az nem megállapítható a „biztonságosság” egyértelmű ismerete nélkül.

HIÁNYOSSÁG 1. – A korosztályok egybemosása

Az egyik alapvető gond, hogy a Covid19 betegség eléggé korspecifikus, egy idősebb például több ezerszer veszélyeztetettebb lehet, mint egy 18 év alatti.

(Kanada, két évnyi Covid19-hez köthető halálozás, korosztályonként. Forrás: canada.ca. 20 év alattiak, zömében oltatlanok: 34 áldozat. 80 év felettiek, átoltottság 97 %: 22.231 áldozat.)

Ezzel szemben a vakcinák viszonylag hasonlóan működnek a különböző korosztályokban, legalábbis úgy tűnik nincsenek nagy léptékű különbségek a mellékhatások terén sem. Az 5-11 évesek körében pl. „az oltási reakciók teljesen megegyeznek az idősebb gyerekek, illetve a felnőttek esetében tapasztalható mellékhatásokkal.” (index.hu)

(Kanada, bejelentett vakcina mellékhatások száma, korosztályonként. Forrás: canada.ca)

Ez a különbség a Covid19 és a vakcinák között azért fontos, mert a biztonságosság megítélése egy kicsit érzéketlen, matematikai összehasonlításon alapul: akkor jó az oltás, ha kevesebb embert öl meg, mint a betegség. Szemmel láthatóan a Covid19 esetében ez egy korspecifikus kérdés. Azaz előfordulhat, hogy ugyanaz a vakcina „biztonságos” egy idősnek, de „veszélyes” egy fiatalnak. Muszáj korosztályonként összehasonlítani a Covid19-től és az oltástól elhunytak számát.

Ennek első lépése a legkönnyebb: viszonylag sok adatunk van a Covid19 áldozatokról. Nézzük meg, hogy a vakcinahatékonyság időtartamán belül (ez kb. 4 hónap, ez után újra kell oltakozni, ezért jelen esetben ezt az időtartamot érdemes vizsgálnunk) mik voltak az oltatlan fiatalok halálozási esélyei a járványtól:

ANGLIA – 18 év alattiak – 0,00035 %   (~14,5 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~52 fő Covid19 áldozat.)

KANADA – 20 év alattiak – 0,00011 %   (~8 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~9 fő Covid19 áldozat.)

USA – 18 év alattiak – 0,000311 %   (~74 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~230 fő Covid19 áldozat.)

Van egy kis szórás a számokban, de a léptékét nagyjából érzékelhetjük. Bár ezek a számok túlzóak (vannak benne olyanok, akik „Covid19-cel”, és nem „Covid19 miatt” kerültek oda), és még így is túl általánosak (a kisgyerekeknél még kisebbek ezek a számok), de van egy nagy előnyük: nem elméletek és kísérletek eredményei, hanem a megtörtént valóságon alapulnak. Most mondjuk azt, kis túlzással, „oltáspárti” szemlélettel, hogy a fiatalabb korosztályokban a Covid19 halálozási esélye: 0,0004 %. Ezt kell összehasonlítanunk a vakcinák halálozási arányával.

Ami mennyi lehet? Honnan derülhet ki? A klinikai tesztekből esetleg?

HIÁNYOSSÁG 2. – A klinikai tesztek használhatatlansága

A vakcina-gyártó cég a klinikai tesztek során néhány ezer embert beolt, és megvizsgálja, hogyan hat rájuk a saját terméke. Nagy előny, hogy az eseteket, még ha „elfogulatlanságról” nem is beszélhetünk, de aktívan követik, van kontroll csoport, gyógyszerügynökségek ellenőrzik a jelentéseket, stb. Viszont szinte kizárólag a „hatékonyságot” tudják így megfigyelni, a „biztonságosságot” nem nagyon. Ennek egyszerű matematikai oka van: a vizsgált esetszám túl kicsi.

A legnagyobb létszámú klinikai teszt a Pfizer-BioNTech nevéhez fűződik: 2020-ban majdnem 22.000, 16 éven felüli embert oltottak be, de korosztályokra bontva ez is csupán néhány ezer fő. Ahogy a fenti példán láttuk, a fiatalok közt a Covid19 halálozási aránya ~0,0004 %. Ez azt jelenti, hogy 250.000 emberből egy. Hogy egy klinikai tesztből kiderüljön a 18 év alatti korosztály számára az oltás biztonságossága, ahhoz minimum ennyi embert, 250.000-et kéne beoltani, mindenféle „végzetes” mellékhatás nélkül. Ebből fakad az a paradoxon, hogy ezekben a korcsoportokban a klinikai tesztekből csak az oltás „veszélyessége” derülhet ki. Ha tehát ilyen híreket olvasunk:

„A Moderna vizsgálatában 4 753 gyerek vett részt, a mellékhatások többsége enyhe vagy közepes súlyosságú volt – közölte a vállalat”

(forrás: telex.hu, 2021. 10. 25.)

akkor tudnunk kell: ebből nem derülhet ki, hogy az oltás biztonságos-e.

A klinikai tesztek „átláthatósága” sem hibátlan sajnos. A teljes dokumentációkat nem szívesen adják ki a cégek, a Pfizertől is ki kellett perelni, és 2022. szeptemberére apránként ki is adják majd őket.

A klinikai tesztekből tehát nem tudjuk meg, hogy mi az oltások halálozási esélye.

HIÁNYOSSÁG 3. – A nem kívánt mellékhatások bejelentése

Mindenhol gyűjtik szépen az önkéntes alapon bejelentett oltás mellékhatásokat. Néhol nyilvánosak ezek az adatok (pl.: UK, EU, CA), néhol nem (pl.: Magyarországon 3 éve nem adják ki az éves beszámolót.). Sajnos az a helyzet, hogy a nyilvánosak is használhatatlanok. Hiába tudjuk meg, hogy a bejelentett oltásáldozatok száma alapján a vakcinák halálozási esélye ~0,0024 %-os (eszerint a fiatalok esetében 6-szor több embert öl meg a vakcina mint a Covid19.)

(Bejelentett mellékhatások, EU: csak a Pfizernek, csak a „General disorders and administration site conditions” területen. 2022. 03. 24-én: 5.442 halálos eset, 125.828 maradandó sérülés. Forrás: adrreports.eu)

Ezek az adatok és ábrák igazából semmitmondóak maradnak, mert mint az adatszolgáltatók több helyen kiemelik: a bejelentett esetek nem biztos, hogy ténylegesen a vakcinához köthetőek. Ez igaz. Mit kéne tehát tennünk, hogy az igazságot megismerjük, és kiderüljön: a vakcina biztonságos?

• Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz már több mint egy éve oltunk) ki kell deríteni, hogy a bejelentett mellékhatások mekkora része köthető valóban az oltáshoz. Szégyen ez a lassúság, érthetetlen ez a hanyagság egy ilyen kulcskérdés esetében.

A „hivatalos beszámolók a vakcina mellékhatásokról” általában nem számolják ki ezt. Kivétel Németország, ott megvizsgálták, hogy a bejelentett eseteknél 100-ból csupán 4 köthető valóban a vakcinákhoz. Alátámasztott kapcsolatot találni bizonyosan nehézkes. Ha a 100 bejelentett halálozásból 25 valóban az oltás napján történik, akkor esélyes, hogy a német szám nagyon is alulbecsült. Mindenesetre aszerint az oltások halálozási aránya ~0,00005 %, most maradjunk ennél az „oltáspárti” számnál. De még most se dőlhetünk hátra, tovább kell menni, és ezt sajnos már a németek se tették meg:

• Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz már 11 milliárd dózist beadtunk) ki kell deríteni, hogy a „bejelentett gyanús esetek” mekkora töredékét képezik a „valóságban megtörtént gyanús esetek”-nek. Nem tudjuk. Szégyen, hogy ezt a hiányosságot még csak meg sem említik a mellékhatások adatainak bemutatásakor, érthetetlen ez az elfogult szemlélet.

A bejelentett esetek töredékei a valóságban megtörténteknek, ez ennek a módszernek az egyik fő gyengesége (underreporting). Emiatt zajlik évek óta nemzetközi kampány, hisz általában is jó lenne minél tisztábban látnunk ezügyben: a gyógyszer mellékhatások meglepően komoly helyen állnak a halálozási okok között. A bejelentési kedv pedig országonként változó, de sehol se 100 %-os. A szakma hajlandósága valószínűleg eleve nem túl nagy, (0,5 %? 1-13%? 20 %? 10-50%?), de még az is csökkenhetett jelen esetben, akár a leterheltségtől, akár az elfogultságtól. Ahogy a legátfogóbb magyar vakcinahatékonysági kutatás is megjegyzi: ez utóbbi már olyan tényező lett, amivel a Covid19 esetében számolni kell.

„…cases could also be diagnosed based on clinical symptoms, which might have resulted in differential misclassification, somewhat overestimating vaccine efficacy because a physician could have been less likely to diagnose COVID-19 knowing a person was vaccinated” ~ „lehetséges, hogy a vakcinahatékonyság eredményei túlbecsültek, hiszen az orvosokkal előfordulhat hogy az oltottak esetében kevésbé hajlamosak Covid19-et diagnosztizálni.”

(Cikkünk a kutatásról: itt. Forrás: clinicalmicrobiologyandinfection.com)

Szerencsére a „mellékhatások bejelentése” nem az egyetlen esély, hogy kiderüljenek a pontosabb esetszámok. Németország egyik legnagyobb biztosítótársasága a saját zsebén érzi, hány embert kellett kórházban ápolni oltás miatt. Írt is egy nyílt levelet a hatóságoknak: a hivatalosan közölt bejelentett számok kevesebb, mint a tizedét takarhatják a megtörtént eseteknek.

• Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz az emberiség 65 %-a már megkapta a vakcinát) korosztályokra bontva, standardizálva, minden lehetséges módon össze kell hasonlítanunk pl. a fenti két pont alapján közelítőleg, de azért kiderített oltásáldozatok mennyiségét a Covid19 áldozatokéval. Szégyen, hogy nincsenek garmadával ezzel kapcsolatos kutatások, ellenőrzések, metaanalízisek, stb. Érthetetlen ez a tudományos közömbösség.

*

ÖSSZEGZÉS

1. A hivatalos szervek a vakcinák biztonságának vizsgálatakor, még ha jószándékból is, de elfogultak. Ez káros, járványügyileg is, és csökkenti a tudomány hitelességét.
2. A betegséggel kapcsolatos korlátozó intézkedések a különböző korosztályokban másképpen felelnek meg a „szükséges és arányos” kritériumnak.
3. A „korosztály-független oltási igazolványok” rendszere egy ennyire „korosztály-specifikus” betegség esetében több mint kérdéses. De általában véve is: alapjogaink (pl.: utazás, munka, méltóság) korlátozása társadalmilag bonyolultabb választ kíván annál, mint hogy a „vakcinák hatékonyak és punktum”.
4. Amíg az oltásáldozatok számát alulbecsüljük (vagy egyáltalán: ki se számoljuk pontosan), addig a Covid19 áldozatok számát túlbecsüljük (itt a bizonytalan esetek is automatikusan bekerülnek a statisztikákba). Egyértelmű: összehasonlíthatatlan a két szám.

Azaz: nem tudjuk megállapítani a biztonságosságot.

Azaz: nem tudjuk, hogy az oltás működik-e.

 *   *   *

* 2022. 03. 31. * szerző: MJB *

Több mint két év járvány után, több mint egy év oltás után se a Covid19-, se az oltásáldozatok pontos számát nem ismerjük. Általában nem túl nyilvánosak az adatok, ahol mégis közzétesznek a kormányok némi információt, arról sajnos az derül ki, hogy hiányosak, használhatatlanok. Ennek oka, hogy három alapvetően fontos információ még a „leg-átláthatóbb” adatközlésekből is rendre hiányzik:

1. A „Covid19 áldozatok” mekkora része hunyt el valóban a betegségtől (A biztonságra törekvő „tesztalapú rendszer” fő célja, hogy ne maradjon észrevétlen Covid19 áldozat. A gyengéje, hogy emiatt bekerülnek a statisztikába járványtól független halálesetek is.)
2. A „bejelentett oltásáldozatok” mekkora része hunyt el valóban az oltás miatt. (Sajnos az adatközlők rendre megállnak ott, hogy kijelentik: nem tudni. Ezért nem is javasolják, hogy számoljunk ezekkel az esetekkel.)
3. A „bejelentett oltásáldozatok” mekkora töredékét képezhetik a valóságban megtörtént „gyanús haláleseteknek”. (A bejelentési hajlandóság 0,5 és 50 % között lehet valahol…)

A fenti adatok nagyban befolyásolják, hogy kinek ajánlható a vakcina, és kinek nem. Ezért is érthetetlen, hogy miért nincsenek ezek a témák a tudományos kutatások, a hírek előterében (de még hátterében se nagyon). Nem olyannyira „elenyészőek” az oltás mellékhatások a Covid19 veszélyességéhez képest, mint azt gondolnánk. Csak akkor lennének kérdés nélkül „elenyészőek”, ha a fenti 3 adatról tökéletesen megfeledkeznénk. De ne tegyük, inkább próbáljuk meg őket óvatosan kipótolni:

(forrás: gov.uk – Covid19 áldozatok, bejelentett oltás áldozatok)

Két fő tanulsága van ennek a táblázatnak: az egyik, hogy jól láthatjuk milyen léptékről beszélünk 30-40 éves kor alatt. Amikor a „kórházak túlterhelése„, a „Covid igazolványok rendszere„, az „alapjogok megvonása több millió embertől” témakörök felmerülnek, akkor tudnunk kell, hogy

Magyarországon ezekben a korosztályokban néhány tíz ember „túlélési esélyeiről”, vagy „intenzív kezeléséről” beszélünk,

akár biztonságos, akár veszélyes a vakcina. (Ez nagyon is aktuális kérdés: az EU napjainkban hosszabbítja meg a „Covid-igazolványok” rendszerét 2023 nyaráig, és a WHO-val egy „világjárványokról szóló nemzetközi okmány megszövegezéséhez” kezdett, ami a „a nemzetközi jog értelmében jogilag kötelező erejű” lesz. Komoly kérdés, hogy ebben majd milyen szerepet kap a „Covid-igazolvány”, így nem mindegy, mit gondolunk erről a témáról: mennyire volt igazolt / hasznos az eddigi szigor vele kapcsolatosan.)

A másik tanulság: hogy nagyon is számít az „elhanyagolt 3 tényező” az áldozatok összehasonlításakor. Még így is, hogy mindenféle szélsőséges nézettől távol tartjuk magunkat,

ég és föld eredményeket kapunk a vakcinák biztonságosságával kapcsolatosan.

Amíg meg nem ismerjük minimum a fenti 3 tényezőt pontosan, addig nem tudjuk kijelenteni, hogy a vakcinák a „fiatalabb” korosztályoknak biztonságosak-e. Azaz: nem tudjuk, hogy a vakcinák működnek-e.

*

A táblázatban számolt 3 tényezőről, és arról: talán „elfogadhatóbbá” válik egymás számára emberileg az ellentétes csoport „hite” is.

1. A „Covid19 áldozatok” mekkora része hunyt el valóban a betegségtől?

A táblázatban a Covid19 áldozatokat „oltáspárti nézet” szerint számoltuk. Eszerint a statisztikákban szereplő számok kb. 90 %-a valóban járványáldozat. Ez a nézet szó nélkül elfogadható lenne, ha „diagnózis alapú” lenne a rendszer, de a „tesztalapú rendszer” gyengeségeit nem fedi le. A kérdés például az, hogy ha „amerikai kutatók több mint 350 tanulmány elemzése” során arra jutnak, hogy a „betegek” több mint harmada „tünetmentes fertőzött”, akkor ez az arány mi lehet a teszt alapján bejegyzett Covid19 áldozatok között? Elképzelhető, hogy hasonló.

„Oltásszkeptikus” szemmel nézve tehát a 90 % túlzás lehet. Ezzel kapcsolatosan felsorolunk néhány hivatalos adatot, amik tán még inkább elfogadhatóvá, vagy megérthetővé teszik az ezzel kapcsolatos „aggályoskodást”:

• • Kanadában a Covid19 miatt intenzíven (ICU) kezeltek, és ott elhunytak száma kb. 10.000 fő (23.606-nak negyede, kevesebb mint a fele). Ez csupán 27 %-a az összes Covid19 áldozatnak (36.923). Hol és hogyan hunyt el a többség, ha nem a Covid19-re legjellemzőbb módon?

(forrás: canada.ca, 2022. 03. 30.)

• • Magyarországon a Covid19 miatt intenzíven kezeltek, és ott elhunytak száma kb. 800 fő (1.850-nek negyede, kevesebb mint a fele). Ez csupán 9 %-az összes Covid19 áldozatnak (9.485). De ha máshogyan számoljuk, akkor is csak 25 % körül van ez az arány (17.000 kórházban ápoltnak a 15 %-a: 2.550 fő). Hol és hogyan hunyt el a többség, ha nem a Covid19-re legjellemzőbb módon? (forrás: infostart.hu, 2022. 01. 09., cikkünk róla: itt)
  • Az egyik legnagyobb dán újság 2022. januárjában bocsánatot kért az olvasóitól, többek között pont azért, mert nem vizsgálta egyáltalán, hogy a kórházba került Covid19 betegek száma mennyire túlbecsült. (Ott a hivatalos számoknak csupán 78 %-a köthető valóban a Covid19-hez).

2. és 3. A „bejelentett oltásáldozatok” -kal kapcsolatos számok

Ezekkel külön cikkben foglalkoztunk. Ott látható, hogy a bejelentési kedv 10 %-ra tippelése nem teljesen kizárható gondolat, ahogy az se, hogy a bejelentett eseteknek több mint 5 % köthető valóban az oltásokhoz.

*   *   *