* 2022. 07. 13. * szerző: MJB *

 

Nem tudjuk.

Több cikkel is találkozhattunk mostanában, ahol szakértők biztatnak minket a Covid19 oltás felvételére, a maszkok viselésére.

 

(forrás: 24.hu, 2022. 07. 09.)

Az említett okok jellemzően kimerülnek annyiban, hogy „nő az újonnan regisztrált koronavírusos megbetegedések száma”.¹

De hogy a vakcinák és maszkok mennyire bizonyultak hatékonynak és biztonságosnak, (ezt honnan lehet tudni, mi igazolta vissza a klinikai kísérleteket és járványkezelési elméleteket, stb.) ezekre nem térnek ki se a szakértők, se az újságírók.² Úgy látszik ez ma már elfogadott, általános érvényű alapigazság, amit nem rendíthet meg, nem finomíthat semmilyen tapasztalat.

Pedig tapasztalatok azért vannak. Még ha keveset is tesznek közzé.

*

Tényleg keveset. Németországban immár hivatalos is: nem lehet tudni, hogy melyik járványügyi intézkedésnek milyen hasznai és kárai voltak.

(forrás: gemist.hu, 2022. 07. 05.)

Bár a sajtóban nem kapott nagy visszhangot a dolog, de ez rendkívül fontos hír, és komoly tettekre sarkalló: sürgető beismerni a hiányosságainkat, és ki kell deríteni a járványkezelés valódi tanulságait. Addig is: még sürgetőbb abbahagyni a magabiztos ajánlgatásokat. Felelőtlenség. Nincs ugyanis mögötte valós tudásunk, nem dolgoztuk fel a tapasztalatainkat.

Komoly mulasztás, tekintve hogy még az a kevés hozzáférhető adatunk, ami van, nos az sem túl biztató, de legalábbis kétségekre ad okot:

*

Az angol statisztikai hivatal júliusi adatai szerint a lakosság ~2/3-ánál az oltások minden esetben rontották a halálozási statisztikákat, növelték a többlethalálozást:

2022. májusában (ennél frissebb feldolgozott adat nincsen) az angliai lakosság 63,3 %-ában (az 50 évesnél fiatalabb emberek és a 90 felettiek körében) még a háromszor-négyszer oltottak is nagyobb eséllyel hunytak el, mint az oltatlanok.³

A „minden korosztály” összesített eredményeit is nehéz „oltáspártinak” nevezni: az oltottak eredményei a legrosszabbak, halvány kivételt jelentenek a háromszor-négyszer oltottak, de ők is csak az oltás után 21 nappal.

(adatok forrása: ons.gov.uk, 2022. 07. 06., Table 1., letölthető: 1., referencetable06072022accessible)

A statisztikai hivatal főbb pontokba szedve mutatja be az eredményeit, de kikerüli a fentiek megemlítését. A szokásos kettős mércét alkalmazza: minden olyan információ-morzsa „főbb tanulság” lehet, ami a vakcinahatékonyság mellett szól. (Pl.: csak a Covid19-hez köthető halálesetekre tekint, vagy csak a március előtti adatokra, vagy csak a háromszor oltottakra, stb.) És minden olyan információ, ami szerint a vakcina nem működik (azaz nem hatékony, vagy nem biztonságos) az elhallgattatik. Ezen tapasztalatok levonásától óva int a hivatal mindenkit.

*

Magyarországról nincsenek ilyen teljes lakosságot lefedő halálozási statisztikáink, pontos oltottsági státusszal. A hozzáférhető adatok pedig jellemzően nem tartalmazzák a legfontosabbat: azt, amiből kiderülne, hogy a vakcinák hatékonyak (pl. érdemben csökkentik a Covid19-hez köthető halálesetek számát) és biztonságosak (pl. nem növelik a Covid19-től független halálesetek számát). Ami biztató, hogy ezt beismerik már a témával foglalkozó cikkek, mondjuk ki tehát itt is: a hozzáférhető adatok nem bizonyítják a vakcinák működését.

(forrás: atlatszo.hu, 2022. 07. 05.)

A leggyakoribb cím a legfrissebb hivatalos magyar adatközléssel kapcsolatosan így szólt:

„Oltatlan volt a koronavírusban 2021-ben meghaltak háromnegyede” (24.hu, 2022. 07. 05.)

Ez a cím, és a cikkek általában azt sugallják: a lakosság oltatlan kisebbsége felelős az áldozatok többségéért. Ez hamis sugallat, igazából a fenti adatok szerint az oltások éppenhogy nem túl hatékonyak: 2021-ben a Covid19-hez köthető áldozatoknak ~27 %-a volt oltott, de ők nem a lakosság többségéből kerültek ki, hanem ~30-32 %-ából.⁴

*

ÖSSZEGZÉS: Nem tudjuk, hogy pontosan milyen átfogó, teljes lakosságot lefedő eredmények igazolják azokat, akik javasolják az oltásokat.

Az Amerikai Egyesült Államokban nincsenek ilyenek, csak nem általánosítható részadatok. Németországban sem látja el a hivatalos szerv ezt az adatszolgáltatási feladatát. Az Egyesült Királyság már abbahagyta a heti adatközlést, a cikkben bemutatott két hónapos csúszásban lévő összesítésekből lehet kicsit tájékozódni. Magyarországon sincs hozzáférés az adatokhoz, Kanadában se, Ausztráliában se.

Ami adat elérhető, az nem igazolja az oltások működését. (Ha valakinek mégis van ilyen, teljes lakosságra vonatkozó, korcsoportok és pontos oltottsági státusz szerint bontott adata, kérem küldje el az email címünkre a forrást.)

*   *   *

 

A cikkben elhangzó számítások, adatok forrása:

1.: Nő az újonnan regisztrált koronavírusos megbetegedések száma

A Covid19-től már a „nyári hullám” esete is igencsak meglepő, és ez az elmúlt két évben egyáltalán nem is volt jellemző a járványra. Külön érdekes, hogy miért „állandósult” a járvány olyan kiemelkedően átoltott országokban, mint Portugália, és hogyan lehet, hogy az egyik legkevésbé veszélyes omikron-variáns okozta az egyik legsúlyosabb Covid19 félévet a legjobban átoltott 2022-ben a halálozások terén.

Ezeket a meglepő eseményeket mindenféle magyarázat nélkül egyedül azzal szokták magyarázni, hogy nem volt elég sok és elég szigorú járványintézkedés. Ez is egy lehetséges opció. De hiteltelen a felvetése, egészen addig, amíg nem ellenőrizzük a járványintézkedések és az oltások hatásosságát. Ezeknek a működése ugyanis nem evidencia, és vannak aggasztó jelek. Ezeket nem agyonhallgatni kell, hanem szigorúan kivizsgálni.

A WHO szerint „az új mutációk akár veszélyesebbek is lehetnek a jelenlegieknél”, és „a kormányoknak ismét alkalmazniuk kell a már jól bevált járványügyi rendelkezéseket módszereket”. Valamint „a Covid-19 továbbra is globális egészségügyi vészhelyzetnek minősül”.

Ezek csupán üres frázisok, és egyre inkább csak önmagukban szerepelnek az ilyen kijelentések, mindenféle alátámasztás nélkül. Nem árt azért hozzátennünk:

• • az új mutációk akár enyhébbek is lehetnek
  • nem tudjuk, hogy mik a jól és mik a rosszul bevált járványkezelési módszerek, nincsenek ugyanis adataink
  • nem tudjuk két és fél év után továbbra sem, hogy mi a veszély léptéke, hogyan mérjük, és pontosan mi alapján mondhatjuk egy helyzetre: globális egészségügyi vészhelyzet.

 

2.: Mi igazolta vissza a klinikai kísérleteket és járványkezelési elméleteket?

A maszkok hasznossága terén pl. már nem szorulunk olyan (már bocsánat, de) együgyü kísérletekre, amik megnézik, hogy egy bábuba rakott köhögőspray-ből vajon messzebre megy-e a pára, ha nem takarjuk be a baba száját egy ronggyal? (Igen, messzebbre megy.)

(részlet a kutatásból, science.org, 2021. 10. 22., forrás: telex.hu, Kemenesi Gábor)

A kérdés persze nem ez, hanem például az: csökkentették a maszkok a halálozási számokat?

Ma már rendelkezésünkre állnak olyan adatok, amik alapján például megnézhetjük, hogy a maszkos és nem maszkos területek között milyen különbségek vannak a halálozási statisztikákban. Ezek jóval hasznosabb információk. (És nem tűnik úgy, hogy a maszkok segítettek. Sőt. Egy új kutatás szerint (peer-reviewed) a maszkok akár növelhették is a többlethalálozást. (forrás: cureus.com, 2022. 04. 19., letölthető)

(forrás: Letoha Tamás, 2021. 11. 14.)

 

3.: A lakosság ~2/3-ára igaz: a háromszor-négyszer oltottak nagyobb eséllyel hunytak el, mint az oltatlanok

Az angol statisztikai hivatal 2022. májusára vonatkozó adatait mutatjuk itt be. Korosztályokra bontott, standardizált halálozási mutatók, oltottság szerint. Összes halálozási ok („all-cause mortality). Az „OLTATLANOK”-hoz viszonyítva vizsgáljuk meg, hogy ki hányszoros eséllyel hunyt el abban a hónapban.

Megjegyzések:

• • 2022. májusában kb. annyi Covid19-hez köthető áldozat volt (3.754), mint a 2021-es őszi hullám legsúlyosabb novemberi hónapjában (4.297).
  • Angliában az adott hónapban az átoltottsági számok: Egyszer oltottak ~5 %. Kétszer oltottak: ~15 %. Háromszor és négyszer oltottak: ~59 %. Oltatlanok: ~21 %.
  • Az Egyesült Királyságban beadott oltások „döntő többsége” mRNA vakcina. Legjellemzőbb: Pfizer/BioNTech és Moderna.

50 éves kor alatt és 90 éves kor felett csak negatív hatását látjuk még az emlékeztető oltásoknak is. Az „elhalványodó” hatású oltások (egyszer és kétszer oltottak), és a „friss oltások” (beadást követő 21 napban) minden korcsoportban rontják a halálozási számokat. Ez utóbbi a „healthy vaccinee effect” miatt is külön meglepő (azaz az éppen oltakozó emberek jellemzően egészségesebbek az átlagnál: betegen nem szokás beadatni a vakcinát).

(adatok forrása: ons.gov.uk, 2022. 07. 06., Table 2., letölthető: 1., referencetable06072022accessible)

 

4.: 2021-ben, Magyarországon: a Covid19-hez köthető áldozatok és a lakosság átoltottságának összehasonlítása

• 2021-ben a beoltottak aránya 0-ról nőtt 65,04 %-ra. Azaz átlagban ~32,5 %-os átoltottságról beszélhetünk. (A 2021-es tavaszi hullám kb. kétszer több áldozatot követelt, mint az őszi. És ennek a tavaszi hullámnak a csúcsánál még csak kb. 4-5 %-os volt az átoltottság. Tehát az átlagosnak becsült átoltottságot még 32,5 %-nál is kisebb számban kéne keresnünk.)
• 2021-ben a koronavírushoz köthető áldozatok ~26,7 %-a kapott oltást. (7.508 áldozat a 28.153-ból.)
• De a teljes lakosságra vetített számok helyett a Covid19 esetében érdemesebb a kor-standardizált eredményeket vizsgálni.

*   *   *